100 méterig vízálló

A kilencvenes évek digitális óráin edződött magyarok gyanakodva nézegetik a vízállóságról tanúskodó feliratokat. Jól jellemzi bizalmatlanságukat a korabeli vicc, miszerint ha valami 100 méterig vízálló, az annyit tesz, hogy száz méterre szabad vele megközelíteni a vizet. A mai digitális készülékekre már nem ilyen számokat írnak, hanem egy furcsa betű-szám kombinációt. Ezt a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság által kidolgozott IP-kód határozza meg, amely az Ingress Protection Marking vagy International Protection Marking rövidítése. Ez egy olyan szabvány, ami megmutatja, hogy milyen külső behatásoknak áll ellen egy készülék borítása, tokozása.

Mit mutat meg az IP-kód?

Az IP-szabvány vagy IP-kód két számból áll: az első számjegy a fizikai behatolásvédelem (értéke 0 és 6 között mozog), a második pedig a víz elleni védettség mértékét jelöli (1-tól 9-ig terjedő skála). A behatolásvédelem azt jelenti, hogy milyen méretű objektumoknak áll ellen a készülék. Az egyszerű konnektoroknak például általában IP22 a kódja, amelyből az első szám azt jelzi, hogy a konnektor nyílásába nem fér bele az emberi ujj vastagságával megegyező objektum, a második kettes pedig azt, hogy a függőlegesen érkező víz nem tesz kárt a konnektorban.

Az IP-kód első számjegyének felső határértékei külön kategóriaként is kezelhetőek, hiszen ezek a készülék porállóságát mutatják. Ha az IP-kód első számjegye 5, ez annyit jelent, hogy valamennyi por be tud ugyan hatolni a borítás alá, azonban annyi nem, hogy az a készülék működését korlátozza. A modern telefonoknál az IP-kód első számjegye általában már mindenhol 6, ami azt jelzi, hogy a készülék belsejébe egyetlen porszem sem férkőzhet be.

Ha egy készülék IP-kódjában X szerepel, az azt mutatja, hogy az adott eszközt nem tesztelték fizikai behatás vagy vízállóság ellen. Például egy IPX2 besorolású eszköz ellenáll a függőlegesen érkező, vagyis csepegő víznek, azonban semmilyen fizikai objektum behatolását nem tudja megakadályozni.

Cseppálló, vízálló?

A közbeszédben megkülönböztetünk vízálló és cseppálló készülékeket, ez nagyjából a fenti besorolás „konyhanyelvi” leírása. Ökölszabályként elmondhatjuk, hogy ha valami cseppálló, az kibírja, ha pár csepp eső ráesik, vagy, ha például kézmosás közben ráfröccsen a víz. A kereskedelmi forgalomban kapható telefonok közül a jobb minőségű darabok IP67 szabvány szerintiek, ami a teljes porállóság mellett azt is jelenti, hogy a készülék borítása megakadályozza, hogy káros mennyiségű folyadék jusson az eszköz belsejébe. Az IP67 esetében ez annyit jelent, hogy az ilyen készülékek maximum 1 méteres mélységet bírnak ki, legfeljebb 30 percen keresztül. Vagyis, egy ilyen telefon kibírja, ha véletlenül beejtjük a fürdőkádba, azt viszont már kevésbé viseli el, ha a strandon a nagymedence aljáig merül.

Mit tudnak az IP68 besorolású készülékek?

Szerencsére létezik már ennél is jobb védelem – ilyen besorolás alá esik például az LG új, G6 típusú telefonja is – ami az IP68-as szabványnak felel meg. Ez annyit jelent, hogy a készülék belseje teljes mértékben porálló, emellett pedig képes a megbízható működésre még azután is, hogy hosszabb időre víz alá kerül. Az IP68 besorolású készülékeknél a víz legfeljebb olyan részeket érhet el, amelyekkel kapcsolatba lépve semmilyen káros hatás nem jelentkezik, és akár 1-3 méteres mélységet is kibírnak a tesztek szerinti 30 másodperctől 2 percig terjedő időintervallumig (a tesztek hosszát és a mélységet a készülékgyártók határozzák meg). Vagyis, ha például egy LG G6-ot beejtünk a gyerek pancsolós medencéjébe a kertben, bőven lesz időnk kihalászni. Emellett akkor is megállja a helyét, ha például egy felboruló söröskorsó vagy üdítős pohár teljes tartalma landol a készüléken, de az sem okozhat problémát, ha ráfröccsen a kerti locsoló vize, vagy ha a kerti asztalon maradva megázik egy nyári záporban. A sós vizet és az alkoholt viszont nem bírja, szóval a tengerbe inkább ne vigyük magunkkal.

Ezekre figyeljünk oda

Néhány dolgot azért érdemes fejben tartani, mielőtt uszodába vagy tengerparti nyaralásra indulnánk a kedvenc IP68-as telefonunkkal. A legtöbb vízállósági tesztet laboratóriumi körülmények között végzik, jellemzően édesvízben. Hacsak a gyártó fel nem tünteti a csomagolásán vagy leírásban az ellenkezőjét, a sós víztől érdemes távol tartani a készülékeket, ez ugyanis kikezdheti a szigetelést, vagy más módon károsíthatja a telefont. Emellett a hőmérsékletre is érdemes odafigyelni, az IP-szabvány tesztjeit ugyanis jellemzően 15-35 Celsius közötti tartományban végzik, ezért az esti forró fürdőbe nem biztos, hogy jó ötlet bedobni a telefont. Persze, ha beejtjük, valószínűleg ki fogja bírni, de azért ha órákat szeretünk ázni a kádban, ne úgy olvasgassuk a híreket vagy a Facebookot, hogy a telefon belelóg a vízbe, már csak azért sem, mert az érintőképernyő vízzel érintkezve nem használható.