Vannak, akik még mindig azt gondolják a mesterséges intelligenciáról, hogy csupán a sci-fi filmek jövőképeinek része. Pedig életünk során egyre többször találkozunk vele, használjuk, sokszor akár úgy is, hogy nem is tudunk róla. Aki játszott már például a 20Q nevű online barkochba-játékkal, máris elmondhatja magáról, hogy interakcióba lépett egy mesterséges intelligenciával. Persze, valódi mesterséges intelligencia - a kifejezés szigorúan vett értelmében - egyelőre még nem létezik.

A mesterséges intelligenciákat a zseniális brit matematikus és kódtörő, Alan Turing által kidolgozott Turing-teszt segítségével vizsgálják. A tesztelők kérdéseket tesznek fel egy általuk nem látható és nem hallható válaszadónak, és a válaszok alapján kell eldönteniük, hogy emberrel vagy géppel állnak-e szemben. Akkor nevezhetünk valamit valódi mesterséges intelligenciának, ha ezen a teszten kétséget kizáróan átment, vagyis, a kérdéseket feltevő emberek azt gondolják, hogy a válaszok is egy embertől származnak. Erre eddig még nem akadt példa.

A fuzzy logikától a vetélkedőgyőztes Watsonig

A fent említett 20Q nevű játék mögött mégis egy olyan rendszer áll, amely képes kitalálni, hogy a játékosok milyen tárgyra, személyre vagy fogalomra gondoltak. Persze, nem gondolatolvasásról van szó, hanem az úgynevezett elmosódott halmazok logikájának (fuzzy logic) nevezett fogalomról. Ez egy olyan rendszer, ahol nem a bináris logika egyesekből és nullákból álló válaszlehetőségei mentén dolgozik a gép, hanem köztes állapotokat is el tud különíteni. A barkochba során feltett kérdésekre kapott válaszok alapján szűkíti a lehetséges megoldások körét, és a korábbi játékok elemzésével egyre pontosabban képes megállapítani, hogy a válaszadó játékos kire vagy mire gondolhatott.

Itt már megjelenik az a megközelítés, amit tudományos kifejezéssel neurális hálózatnak nevezünk. Tőlünk nyugatabbra több ország egészségügyi ellátórendszerében használnak már hasonlót. Ez úgy működik, hogy hatalmas mennyiségű adat feldolgozása eredményeként a gép meg tudja állapítani, hogy milyen betegségre vagy tünetre mi a legjellemzőbb kezelési mód, milyen mellékhatásokra kell számítani, és melyik terápia bizonyult a leghatékonyabbnak. Akárcsak az emberi agyban, a neurális hálózatban is kialakulnak azok az „idegpályák”, amelyek a legtöbb impulzus kapják. Vagyis, ha egy orvosi neurális hálózatba betáplálják az adatokat, a rendszer képes lesz értelmezni, hogy melyik betegségre milyen ellátás jelenti a megoldást.

Ennél lényegesen összetettebb és bonyolultabb egy úgynevezett kognitív rendszer, vagy kognitív hálózat, amelyre napjainkban a legjobb példa egyértelműen az IBM Watson nevű rendszere. Watson arról lett ismert, hogy 2011-ben emberi ellenfeleit maga mögé utasítva könnyedén megnyerte a Jeopardy! című amerikai műveltségi vetélkedőt. Watson legnagyobb erőssége a természetes nyelv feldolgozásának képessége, ami annyit jelent, hogy az írott szöveget képes a nyelvi szabályok szerint értelmezni. Ez óriási előrelépés a korábbi hasonló rendszerekhez képest, amelyek szigorú formázási szabályok szerint tudják csak értelmezni a bevitt adatokat. Watson azonban képes volt például arra is, hogy több tízezer oldalnyi orvosi szakirodalmat elemezve olyan összefüggésekre mutasson rá, amelyeket a kutatók még nem fedeztek fel.

Már a zsebünkben is ott van

Természetesen az intelligens rendszereket ma már egyre több helyen használják, és 2017-tel elérkezett a pillanat, amikor már a zsebünkben is ott lapulhat ez a csúcstechnológia, amely a kívánságainkat lesi.

A Google ugyanis tavaly májusban jelentette be Google Assistant nevű intelligens személyi asszisztensét, amely képes kétirányú beszédkapcsolatot fenntartani a felhasználóval, magyarul beszélgetni lehet vele. Vagyis, egyszerűen és gördülékenyen lehet tőle információhoz jutni. A szolgáltatás eddig a keresőcég zászlóshajójában, a Google Home nevű eszközben teljesített szolgálatot. Ez a kis kütyü leginkább a manapság divatos vezeték nélküli hangszórókra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy ha megkérdezzük tőle, hogy holnap milyen ruhát vegyünk fel, a programunk és a várható időjárás alapján nem csak túrabakancsot ajánl, de az esőkabát szükségességére is figyelmeztet.

A Sirit is maga mögé utasítja

A Google Home egyelőre főleg az Egyesült Államokban elérhető, azonban 2017-től a Google Assistant szolgáltatásaihoz már nem csak az otthont kiszolgáló eszköz formájában juthatunk hozzá. A világon elsőként az LG G6 típusú okostelefonjaiban jelent meg a Google-ökoszisztémáján kívül, így a digitális asszisztens már az európai, sőt, áprilistól a magyarországi felhasználók kívánságait is lesi.

Az eddigi tesztek alapján a Google Assistant könnyedén utasítja maga mögé az Apple készülékeiben működő Sirit, amennyiben lényegesen gyorsabb és jobban is értelmezi a beszéd formájában elhangzó kéréseket és utasításokat. A Google Assistant ráadásul meg is mutatja, hogy mit történik, ha a háttérben egy intelligens rendszer dolgozik: ha kérdezünk tőle valamit – egyelőre angolul, azonban a Google nyelvi projektjeit ismerve ez csak átmeneti állapot – nem csak a választ kapjuk meg, hanem egyből feldob olyan további kérdéseket – és kapcsolódó linkeket - amelyek az adott témával kapcsolatosak lehetnek. Emellett, a fent említett neurális hálózatokhoz hasonlóan a Google Assistant emlékszik rá, hogy miket kérdeztünk tőle korábban, ezáltal minél többet használjuk, annál pontosabb és annál jobban testre szabott válaszokat kaphatunk.

Cikksorozatunk következő részében azt járjuk körül, mit is jelent pontosan egy telefon esetében, ha víz-, vagy cseppálló.