Míg a XX. század végén a tévésorozatokban szerepelni annyit jelentett, hogy valaki nem elég „menő” a mozivászonra, ma már a legfelkapottabb színészeknek szinte kötelező legalább egy-két komolyabb szériát is elvállalniuk. Lássuk, a technológia fejlődése hogyan alakította át a film- és tévénézéssel kapcsolatos szokásainkat!
Egy korábbi, a filmezés fejlődéséről szóló cikkben említettük, hogy a Westworld 1973-as eredetije volt az első olyan film, amelyben számítógéppel létrehozott képeket alkalmaztak. Nem véletlen, hogy ez a 45 évvel ezelőtti darab 2016-ban nagy költségvetésű sorozatként tért vissza, mivel mára ez a formátum sokszor akár még sikeresebb is lehet, mint egy egyszeri mozifilm. De ne szaladjunk annyira előre!
Elcsúszó idő
Ahhoz, hogy azt a fejlődést, amelynek ma haszonélvezői vagyunk, kontextusba tudjuk helyezni, vissza kell ugranunk az időben nagyjából húsz évet. Az ezredforduló környékén nálunk még kevésbé, az Egyesült Államokban viszont már dübörgött a digitális műsorszórás. Ennek az egyik legfőbb eredménye az lett, hogy megjelentek a tévészolgáltatóknál az úgynevezett set-top boxok, amelyek segítségével digitálisan rögzíthetjük a tévécsatornákon sugárzott műsort. Ez új jelenséghez, az úgynevezett time shiftinghez vezetett, az így tévéző nézőket pedig ma már külön statisztikai csoportként kezelik a csatornák. Sokan ugyanis nem a sugárzás időpontjában tekintik meg kedvenc műsoraikat, hanem felveszik, hogy később, amikor éppen ráérnek, akkor tudják megnézni. Ez persze alaposan feladta a leckét a hirdetőknek is, hiszen a felvett adásban gyorsan át lehetett pörgetni a zavaró reklámokat. Manapság viszont számos példát találni arra, hogy az egyes sorozatokban, termékelhelyezések révén próbálják népszerűsíteni portékáikat a gyártók. Ez nem túl meglepő, elvégre ezt a módszert a kilencvenes években a magyar filmesek is alkalmazták, igaz, a tengeren túli kollégáknál jóval kevésbé diszkréten. Ma már egyes sorozatokba – például a Rashida Jones főszereplésével forgó Angie Tribeca című zsarukomédiába – konkrét poénforrásként építik be a termékelhelyezéseket, így a néző mindenképpen látni fogja a reklámozott brandeket.
Mobilizálódó nézők
Az okostelefonok megjelenése után csak idő kérdése volt, hogy az egyre jobb minőségű kijelzők mikor teszik lehetővé, hogy kedvenc filmjeinket és sorozatainkat bárhová magunkkal vihessük. Mostanra már nem ritka a tömegközlekedésen sorozatnéző utazók látványa, a Fusion360 reklámügynökség statisztikái szerint pedig a filmfogyasztók 72 (!) százaléka mobilon is követi kedvenceit, 42 százalékuk pedig az otthonától távol sem hajlandó lemondani a szórakozás ilyen formájáról. Természetesen ehhez arra is szükség van, hogy olyan kijelzőkön nézhessék az epizódokat, mint például az LG V30 elképesztően szép képet adó, úgynevezett FullVision képernyője, amely csaknem a készülék teljes előlapját kitölti – ez közel 93 négyzetcentiméternyi felületet jelent. Arról nem is beszélve, hogy nem csak szép színeket, de azokból 16 milliót képes megjeleníteni, ráadásul zavarba ejtő hűséggel az a Gorilla Glass 5 védelemmel ellátott OLED kijelző, amibe műanyag van keverve a nagyobb rugalmasság érdekében – jó hír azoknak, akik előszeretettel ejtik el időnként kedvenc telefonjukat.
A letöltés a múlté, éljen a streaming!
Ahogy a sorozatok átvették a hatalmat – ez a kijelentés pedig több mint holmi újságírói túlzás, ma a komolyabb franchise-ok főszereplői ugyanolyan sikeresek, illetve ugyanannyit keresnek, mint a mozik sztárjai – egy aprócska kaliforniai cég szépen lassan helyzetbe került. A jelen felől nézve egészen komikusan anakronisztikusnak tűnik, hogy az 1997-ben alapított Netflix eleinte DVD-lemezek csomagküldő szolgálataként funkcionált. Ekkortájt indultak az olyan népszerű fájlcserélő szolgáltatások, amelyeken keresztül boldog-boldogtalan letölthette kedvenc zenéit, sorozatait vagy filmjeit. Ez persze alaposan felborzolta a filmstúdiók és produkciós cégek vezetőinek idegeit, hiszen a kalóz letöltések után nem láttak egy fillér hasznot sem. Bár a torrent-technológia révén ez a jelenség még ma is létezik, mostanra egyre többen választják a kényelmes és legális alternatívákat, például a Netflixet, amely 2007-ben kezdte el a filmek és sorozatok streamelését.
A felhasználói szokások változása pedig azt eredményezte, hogy a cég 2018-ban már több mint 117 millió előfizetőt szolgál ki, és amellett, hogy nyugdíjazták a videókölcsönzőket, a film- és sorozatgyártásba is beszálltak. Ráadásul, a tévécsatornáktól eltérően, nem hétről-hétre sugározzák az egyes epizódokat, hanem felismerve az úgynevezett binge watching jelenségét, azokra is gondolnak, akik kedvenc szériáikat egy ültő helyükben szeretik ledarálni. Kínálatból pedig nincs hiány: óvatos becslések szerint is legalább 7000 film található meg náluk, ami pedig a tévésorozatokat illeti, csak 2018-ban 700 (!) újdonságot gyártanak majd le. Minderre megközelítőleg nyolcmilliárd dollárt fognak elkölteni.
A sorozatok mellett napjainkban kétségtelenül a videók korát éljük, elvégre okostelefonunkon keresztül nem csak filmeket vagy sorozatokat nézhetünk, hanem a számtalan YouTube-sztár, úgynevezett youtuber vagy vlogger, gondolataiba is bármikor betekinthetünk – sokszor akár jobb minőségben, mint amit az otthoni tévénk lehetővé tenne. Az említett LG V30 például 1440x2880 pixeles kijelzőjén akár 4K-felbontásban is élvezhetjük a látványt. Persze ez kevésbé a kamerába bámuló vloggerek, sokkal inkább a tűéles 4K-videók (jellemzően természetfilmek vagy az űrkutatás titkait bemutató dokumentumfilmek) esetében nyújt esztétikai élményt. Ráadásul olyan erős processzor hajtja a telefont, hogy még ebben a legkomolyabb felbontásban sem akadoznak ezek a videók, így az élmény teljes mértékben zavartalan lehet. Továbbá a formátumok terepén is naprakész a készülék, ugyanis itt már VR-kompatibilitásról beszélhetünk, ezért nem csak a hagyományos módon veszhetünk el kedvenc filmjeinkben, illetve videóinkban, hanem szó szerint is.
Mostanra pedig soha nem látott lehetőségek állnak azok előtt is, akik azt fontolgatják, hogy esetleg saját filmek forgatásába kezdenek. Ráadásul ehhez nincs is már szükség méregdrága kamerákra, hiszen az okostelefonok eljutottak arra a szintre, hogy az elképesztő képminőség mellett, néhány koppintással, olyan effekteket, szűrőket applikálhatunk a kész felvételre, amelyekért néhány éve még profi utómunka-stúdióba kellett volna vonulni. A hvg.hu olvasóinak is bemutattuk azokat a filmeket, amelyeket pár vállalkozó kedvű rendező hozott létre, kizárólag okostelefonnal, a közeljövőben azonban ez a módszer már nem csak a különc úttörők, hanem a mainstream sajátjává is válhat. A magunk részéről izgatottan várjuk az első, telefonnal forgatott sorozatokat is!
Okostelefonnal is lehet valaki Spielberg
A filmtechnika evolúciója – Burleszktől a CGI-ig
Az oldalon elhelyezett tartalom a LG Electronics Magyarország közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.