Legújabb adásunkban egy sikeres IT-infrastruktúra-váltás történetét meséljük el. Vendégeink voltak Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója, valamint Pataki Tünde, az Invitech Stratégiai és Kiemelt ügyfelek csoport üzletágvezetője.
Nincsen sebezhetetlen rendszer, de a jól megválasztott szolgáltatás gondoskodik a gyenge pontok felfedéséről és kiiktatásáról.
Bodor Tibor IT Security tanácsadóval és Herk Imre információbiztonsági szaktanácsadóval beszélgetünk arról, hogy mit jelent a sérülékenységvizsgálat a gyakorlatban, de azt is körbejártuk, melyek egy átfogó Security Operation Center szolgáltatás kiépítésének és működtetésének legfőbb pontjai, legyen szó a cégről, ami igénybe veszi, vagy akár az IT-szolgáltatóról, ami biztosítja azt.
Legerősebb riválisaikkal is sikerrel vehetik fel a versenyt a kis- és középvállalatok az AWS hivatalos partnerei, az Invitech és a TD SYNNEX támogatásával, akik segítenek az ügyfeleknek teljes mértékben kihasználni az AWS által kínált lehetőségeket és felgyorsítani a felhő felé vezető utat.
SMS jött egy csomagküldő szolgálattól, hogy menjünk fel egy weboldalra, hívás érkezik a bankunktól egy téves utalás miatt és elkérik az adatainkat – ilyen és ehhez hasonló módokon lehetünk áldozatai az adathalászattal próbálkozó csalóknak, és akkor itt csak személyes kitettségeinkről beszélünk. De mivel próbálkoznak az egyre szervezettebb kiberbűnözők, ha egy 20 fős vállalkozástól vagy egy többezer főt foglalkoztató nagyvállalattól akarnak adatokat kicsalni?
Az IT-szektorban az elmúlt néhány évben dinamikus és ugrásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi, különösen igaz ez a különböző felhőmegoldásokra és a biztonsági rendszerekre. Habár a külföldi és a hazai piac mozgása és ritmusa eltérő, mégis hasonló mintázatokat figyelhetünk meg. Hová vezet a technológiai generációváltás? Mitől lesz sikeres egy digitális transzformáció? Hogyan kell felépíteni egy jól működő és biztonságos felhőrendszert? Adásunkban többek között ezekre e kérdésekre keressük a választ az Invitech két szakértőjével: Fodor Balázzsal, a cloud egység vezetőjével, valamint Vaspöri Ferenc kiberbiztonsági vezetővel.
A felhőszolgáltatáson alapuló technológiákat szinte mindenki használja, de csak kevesen teszik ezt tudatosan. A fogyasztói oldal után pedig már a vállalatok, sőt, a kisebb cégek, kkv-k számára is komoly versenyelőnyt jelenthet, ha megteszik az első lépéseket a digitális átalakulásnak ezen az útján. Ez az út azonban rögös lehet, ha valaki nem tudja, honnan indul és hová tart, ezért kérdéseinkkel Fodor Balázshoz, az Invitech felhő és virtualizációs platform vezető szakértőjéhez fordultunk.
A „digitális transzformáció” mint hívószó (buzzword) már jó pár éve velünk él. Jelentése mostanára talán mindenkinek ismerős: kicsi, közepes és nagyvállalatok is a működésük egyre nagyobb részét digitalizálják, pakolják át online megoldásokra, újabban pedig felhőbe. Innentől aztán az út sokfelé ágazik, iparágtól, terméktől, szolgáltatástól függően mindenkinek más és más megoldás lehet jó. Nem mindenki épít ki saját felhőt, de nem is kell, egyre kevesebbszer van szükség rá, mert lassan szinte minden szükséges megoldás, szoftver elérhető szolgáltatásként (Software-as-a-Service – SaaS), a felhőben.
Bár a mindennapokban – amikor minden jól működik, márpedig ez ebben az esetben gyakorlatilag mindig így van – szinte láthatatlanok, az adatközpontok megkerülhetetlen szerepet játszottak abban, hogy ma abban a globális, összekötött világban élünk, amiben alapvető, hogy bármikor videótelefonálhatok egy másik kontinensre, vagy a világ másik végén lévő weblapok is olyan sebességgel töltenek be, mintha a szomszéd városban lennének. Ilyen létesítményből pedig Budapesten is találni már világszínvonalút.
A cégek, vállalkozások egyértelműen egyre inkább a felhőbe költöznek, ez a mondat szinte már senkinek nem okoz meglepetést. Ritkán gondolunk azonban bele, hogy végül is hogyan kapcsolódhatnak céges dolgaink a felhőhöz, és úgy általában az internethez, főleg nagyobb vállalatoknál, ahol szigorú biztonsági szabályok, sok rétegű rendszerek és sokszor méregdrága, de mára elavult hardveres infrastruktúrával kiépített saját, belső hálózat is van. Szerencsére mostanra van olyan megoldás, amivel úgy modernizálhatunk, hogy nem kell mindent a nulláról kezdeni, sőt, a meglévő hardvereket, kiépült kapcsolatokat is lehet használni: ez az SD-WAN, az internet és a magánhálózatok előnyeit egyesítő szoftveres hálózati megoldás.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az informatikai felhő egyetlen fogalom, pedig valójában ma már széles skálán mozognak a megoldások, és több (egymást átfedő) kategória is létezik, ráadásul nem mindenkinek ugyanaz a választás lesz jó. Cserébe, a bőség zavarán túl, mára kezd körvonalazódni, hogy van olyan verzió, ami a legtöbb cégnek jó lesz, ez pedig a hibrid felhő, minden más megoldás előnyével – és összességében elég kevés hátránnyal.
A munkavállalók hazaköltöztek, de az eszközeik már otthon várták őket, és inkább azok alakultak át munkaeszközzé, ez viszont kiberbiztonsági problémákat okoz. A megoldás bonyolult, de a magyar cégek legalább felismerték, hogy az alapokat adó felhővel ugyanúgy foglalkozni kell, mint az egész téma kiberbiztonsági vetületével, különben rossz vége lesz a távmunkának. Hosszú még az út, de úgy tűnik, a távolról végzett munka is sokáig velünk marad még.
Hogyan lehet megértetni a gyerekekkel a klímaváltozás összefüggéseit? Hogyan tud segíteni egy diákok által tervezett alkalmazás tanulási zavarral küzdő diákoknak? Miért kell egy iskolának egy drón, és össze lehet-e kötni a vidéken élőket? Olyan civil projekteket mutatunk be, amelyek ezekre a kérdésekre adnak választ.
Az Invitech 2019 nyarán szervezte át működését a hatékonyság növelése és a piaci trendekhez való minél jobb alkalmazkodás érdekében. Ekkor jött létre az önálló vállalati szolgáltatások üzletág, amelynek feladatköre kiterjed a cég infrastruktúrájára épülő, menedzselt távközlési és IT-szolgáltatásaira, valamint korszerű felhő és sokrétű IT-biztonsági megoldásainak kialakítására és fejlesztésére. Az üzletág vezetője az Invitechben már korábban több vezetői posztot is betöltő Kemendi Zsolt. A vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettesét a Tungsram számára végzett, speciális kihívást jelentő feladatról és annak tapasztalatiról kérdeztük.
2018-ban eldőlt, hogy a GE-ből való kiválás után, önálló cégcsoportként folytatódhat a több mint 120 éves Tungsram sikertörténete. Persze a nagy, amerikai székhelyű multitól való elválás nagyon komoly feladatot jelentett több területen is, ezek közé tartozott a vállalat informatikai rendszerének leválasztása, új alapokra helyezése is, méghozzá oly módon, hogy a megszerzett tudásból, értékből és persze az adatokból ne vesszen el semmi.
A felhőszolgáltatások szép csendben váltak a mindennapjaink részévé. Első hallásra még mindig a techcégek hátországa juthat eszünkbe a felhőről, pedig már a filmezési és zenehallgatási szokásainkat is ez a technológia határozza meg, és egyre inkább elkerülhetetlen az üzleti világban is – a távmunkára való átállás is sokkal könnyebb volt a felhőt használó cégeknek. Hogy miért? Három szó: funkcióorientáltság, transzparencia, költséghatékonyság.
„3,8 kilométer úszás és 180 kilométer kerékpározás után 42 kilométernyi futás rengeteg, de ha úgy veszem, hogy nyolc 5,2 kilométeres kör vár rám, az mindjárt más.”
Hatékonyabb feladatmegoldás, rugalmasabb alkalmazkodás a változó üzleti igényekhez, kreatívabb és önállóbb dolgozók – ezek eléréséhez nem kötelező új embereket alkalmazni, egy egyszerű szemléletváltás is elég lehet. A szervezet agilis átállásával akár hónapok alatt olyan munkakörnyezetet lehet létrehozni, amelyben motivált és együttműködő csapatok dolgoznak a sikerekért.
Egyre többen egyre nagyobb mennyiségű online adatot mozgatunk meg hétköznapjaink során, de vajon milyen további fejlesztésekre van szükség, illetve hogyan tud felkészülni az ICT-szektor például a koronavírus-járvány következő hullámára? Kis Alberttel, az Invitech infrastruktúra és társszolgáltatói vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Annak érdekében, hogy leszámoljunk a COVID-19 vírussal, igyekszünk minél kevesebbszer elhagyni az otthonunkat. Habár már egyre több lazítással találkozunk a kijárási korlátozások kapcsán, rengetegen vannak, akik még hetekig az otthoni munkavégzés keretében kell hogy kapcsolatot tartsanak kollégáikkal, üzleti partnereikkel. Ebből a szempontból még mindig nem késő elgondolkodni azon, hogy megvizsgáljuk, megismerjük milyen felületek, szoftverek passzolnak leginkább a munkánkhoz, vállalkozásunkhoz.
A vállalati hálózatokra egyre több veszély leselkedik: a kommunikációs csatornák bővülésével a hackerek lehetőségei is megszaporodtak, a támadások súlya pedig a céges hálózat méretével, az alkalmazottak és az ügyfelek számával arányosan nő. Ebben a környezetben egyre nagyobb igény mutatkozik az olyan integrált szolgáltatókra, amelyek a felhő- és IT-biztonsági megoldásokon túl innovatív szolgáltatásokat is tudnak nyújtani, ahol már a mesterséges intelligencia is szerepet játszik.
„Halló, hallasz?” – egy évtizede még biztosan ez volt a kezdőmondat, ha valakit felhívtunk Skype-on. Céges online meetingeken csak fokozódott a káosz, ha egyáltalán sikerült a hívás. A technológia fejlődése brutálisan felgyorsult, sokszor már nehéz azt is elkülöníteni, mi az, amit egy-két évtizede még nem tudtunk rendesen megcsinálni, mert úgy érezzük, ez mindig is jól működött. Az online közös munka is ilyen, főleg a valós idejű.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb hívószava az 5G, mégis kevesen tudják, mit is jelent valójában. Hogyan változtatja meg a menetrendszerű mobilhálózat-váltás az orvoslást, a közbiztonságot, az üzleti életet és a mindennapjainkat? Mikor lesz Magyarországon is a mostaninál tízszer gyorsabb mobilnet, és milyen megoldások teszik ezt most hirtelen lehetővé? Na és valójában mitől 5G az 5G?
A mindenhol elérhető internet, illetve az állandó jelenlét mára már annyira alapvetőek, hogy sokszor szinte a pánik kerülget minket, ha egy pillanatra kiesünk az online világból. És bár izgalmas, mégis ritkán gondolunk bele, hogy az okostelefonokon túl minek köszönhetjük ezt a rendkívüli tempót, és azt, hogy mindent elérünk a hálón. A válasz nem újdonság, hatalmas háttérrendszerek, az adatközpontok fonják be és szolgálják ki mindennapjainkat. De mi az, amit tényleg érdemes tudnunk róluk?
A felhőben működő informatikai rendszereket éppolyan támadások érik, mint a saját hálózatokat: koncentráltabban érkeznek ugyan a fenyegetések, mert nagyobb zsákmánnyal kecsegtetnek, de nagyobb az erőforrás is a védelemre, így a bizalmon múlik a választásunk, és persze azt is fontos tudnunk, hogy melyik országba kerülnek az adataink. A Trend FM és az Invitech Üzlet a felhőben című májusi konferenciájának legfontosabb tapasztalatait gyűjtöttük össze.
A világot átalakító forradalmi technológiák közül a felhő éppen exponenciális robbanás előtt áll, így az informatikai vezetők számára nem az a kérdés, hogy át kell-e költöztetniük a rendszereiket a felhőbe, hanem hogy mikor, milyen mértékben, és milyen buktatói vannak mindennek?
Az oktatás és az egészségügy területén is egyre fontosabb a digitalizáció. Többek között egy betegelégedettséggel kapcsolatos weboldal létrehozására és egy társadalomismereti társasjáték applikációs verziójának fejlesztésére is nyertek nemrég díjakat és pénzt a civil szervezetek.
Teljesen mindegy, hogy egy vállalat milyen területen működik, ha nem képes azt nyújtani vásárlóinak, ügyfeleinek, amit ők elvárnak. Az ügyfélélmény korábban csak elvont fogalomként létezett, ma viszont már külön szakma alakult köré, amelynek célja, hogy a kliensek igényeit a lehető legjobban kiszolgálja, ezzel segítve sikerre a céget.
A változó piac miatt a cégeknek a termékeik jó reklámja mellett egyre több energiát érdemes fordítaniuk az “employer brandingre”, hogy a vállalat is minél hitelesebb és népszerűbb legyen a munkaerőpiacon. Amellett, hogy körüljárjuk a brandépítés előnyeit, mutatunk pár tippet arra is, hogy mire érdemes ügyelnie annak a cégnek, amelyik a munkavállalóit bevonja saját népszerűsítésébe.
A technológiai újítások mára már életünk minden szegmensét érintik. Nincs ez másképp a mezőgazdaságban sem, különös tekintettel az olyan érzékeny terepekre, mint a tejhozamú szarvasmarha-tenyésztés. Egy Győr melletti ultramodern tejgazdaságban jártunk, hogy megmutassuk, miként lesznek elégedettebbek a tehenek egy vezeték nélküli hálózatnak és az arra épülő infokommunikációs megoldásnak köszönhetően.
Az oldalon elhelyezett tartalom az Invitech közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.