Magyarországon a vállalkozásoknak mindössze 18 százaléka használ valamilyen felhőtechnológiát, így a cégek ezen a területen is óriási ugrás előtt állnak – mondta Marco van den Akker, a felhő utazó nagykövete , a Trend FM szervezésében megtartott májusi IT-konferencián. A felhőbe költözés esetében a vállalkozások bátran belevethetik magukat az új technológiába, ahogy a fiatal strandolók a molóról ugranak a vízbe, de ezt a bátorságot egy nagy fehér cápa akár az elszabadult költségek képében meg is bosszulhatja, és a bátorság ez esetben vakmerőséggé változik. Ezért a vállalatok számára jobb, ha stratégiát alkotnak a felhőbe költözés esetére, hogy minimalizálják a kockázatokat, és maximalizálják a lehetőségeket. Ha valaki nem tudja, hogy hogyan használja ki a felhő adta rugalmasságot és testreszabhatóságot, akkor a felhőalapú szolgáltatás igencsak költségessé válik, így érdemes a skálázhatósággal is foglalkozni. A világ vállalkozásai manapság egyébként nem feltétlenül csak privát vagy publikus felhőben gondolkodnak, hanem hibrid változatban, ahol a különböző típusú felhőmegoldások nem párhuzamosan működnek együtt, hanem egymást kiegészítve, így a multi-cloud környezet évről évre egyre inkább hódít.

Lehetőségek és kockázatok

Valóban óriási robbanás előtt áll a felhőtechnológia Tanács Zoltán, az IFUA Horváth & Partners Kft. vezető munkatársa szerint is. A felmérések szerint a vállalatok 21 százaléka megduplázza a felhőre fordított kiadásait két éven belül. Ez alapján 2020-ra a hagyományos munkafolyamatok 83 százalékát áthelyezik a felhőbe. 2025-re a vállalatok 80 százaléka pedig bezárja hagyományos adatközpontjait. Ha a felhő legutóbbi történetét vizsgáljuk, akkor látható, hogy miután a technológia 2015-ben gyakorlatilag mainstreammé vált, 2018-ban elérkezett abba a fázisába, hogy a tudatos alkalmazása rohamosan nő, és az eddigi lineáris fejlődés után most már látni, hogy exponenciális robbanás előtt áll.

Szinte az összes felmérés szerint a felhő ott szerepel a világot felforgató, úgynevezett diszruptív technológiák között, és új kihívás elé állítják az IT-t, ráadásul a többi forradalmi technológia, mint a tudásalapú munkák digitalizálása, a mobilinternet vagy a dolgok internete (Internet of Things) is elképzelhetetlen a felhőalapú szolgáltatások nélkül.

A nagy hazai vállalatok IT vezetőinek többségét egyre inkább foglalkoztatja, hogy az üzleti  folyamataikat digitalizálják. Arról azonban nem döntöttek, hogy az IT a költségcsökkentésre, optimalizálásra fókuszáljon vagy inkább az értékteremtésre, bevételnövelésre.

Tanács Zoltán a HVG BrandLabnek elmondta, hogy a felhőszolgáltatók és a szoftvercégek erősen ráfeküdtek arra, hogy a felhasználókat a felhő irányába tereljék. Mindemellett a magyar munkaerőpiac teljesen kiszáradt, nincs ember, hogy a saját IT-csapatokat feltöltsék, pótolják, kineveljék. Így ez is gravitációs erőt jelent a felhő és a kiszervezés felé. Tehát a felhőbe költözés ma már elkerülhetetlennek látszik. Ezek a folyamatok azonban jelentős kockázattal is járnak, ugyanis nem látni még, hogyan lehet a folyamatot akár visszaalakítani, vagy a rendszereket másik felhőkörnyezetbe átvinni. Mindemellett, ha mindenki nagy mamutcégek felhőibe megy, akkor nemcsak az lesz a kockázat, hogy ezek az óriások nem omlanak-e egyszer össze (ki gondolt a Lehman Brothers csődjére?), de az is okot ad az aggodalomra, hogy onnantól ez a pár óriás határozza majd meg a szolgáltatás árát.

Az informatikai tanácsadó szerint a jövőben ezért várható, hogy kialakul majd egyfajta könnyítő mechanizmus, mint a mobiltelefonok esetében is, és egyszerűbb lesz a váltás, hiszen már megjelentek olyan harmadik oldali szolgáltatók is, akik a felhőből felhőbe átállást támogatják, segítik.

Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy megéri-e a költözés, akkor ezt ugyan nagyon nehéz kiszámolni, de mégis meg kellene próbálnia a vállalatoknak. Elsősorban azt érdemes megnézni, hogy mennyi a jelenlegi IT-költség, majd egy szimulációval ellenőrizni, hogy ugyanez felhős(ebb) környezetben mennyi lenne. Emellett nemcsak az IT költségeket kell figyelembe venni, de például azt is, hogy az egész technológia mennyit javít a bevételtermelő képességeken: mennyivel lesz egy vállalkozás hatékonyabb, produktívabb, ha a felhőben végzi a tevékenységét? Lesz-e ettől több üzlete? Lesz-e ettől több bevétele?

Nincs senki elkésve

Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint a cégek különböző stratégiákat választhatnak: van, aki bevállalós, és utat tör, más pedig megnézi, hogy az úttörők milyen buktatókon haladtak át, és a nyomukat követi. Az úttörőket meg is büntetheti a piac az előrerohanásukért, de meg is jutalmazhatja, mert először használták ki az új lehetőségeket.

Az átállási költségek meghatározása, Marton László véleménye szerint, nem egy triviális számítás, hiszen az IT-szolgáltatásokat nem feltétlenül azért kell kiszervezni, mert ez olcsóbb megoldás. A szakemberek képzését, a munkaerő elvándorlását, a rendszer rugalmas változtatását ugyanis nehéz beárazni. Ha egy cég szolgáltatót választ, akkor azonban ezekkel a problémákkal nem kell foglalkoznia. Így ez már valóban stratégiai kérdés. Az IT-kiadásokat pedig a felhőben már lehet ahhoz is szabni, hogy éppen mennyi pénz áll a vállalkozás rendelkezésére.

A felhőbe költözés mindemellett kiszolgáltatottsággal is jár. Kérdés, hogyha valaki átköltözik, akkor azt vissza lehet-e alakítani. Jelenlegi állás szerint ez nem igazán releváns kérdés, hiszen ha mindenki a felhőbe költözik, akkor nem valószínű, hogy lesz értelme visszatérni a saját üzemeltetésű rendszerre. Ehelyett inkább az a kérdés lehet lényegesebb, hogy lehet-e másik felhőkörnyezetbe menni. Jelenleg a válasz: csak nagyon nehezen.

Marton László azonban úgy látja, hogy ez sem lehetetlen mutatvány, inkább elhatározás, energia és erőforrás kérdése. Az iparágnak pedig emellett ki kellene dolgoznia olyan technológiai megoldásokat, hogy biztosítani lehessen az ügyfelek számára, hogy akár vissza is alakíthassák a rendszert, vagy átmehessenek máshová. A jövőben ugyanis, a vezérigazgató-helyettes szerint, az informatikai megoldások majd úgy működnek, mint például az áramszolgáltatás. Nem lesz lényeges, hogy melyik piaci szereplő nyújtja a szolgáltatást, csak az, hogy meg lehessen velük oldani a feladatokat.

Az informatikai szolgáltatás igénybevevőjének pedig azt sem kell tudnia, hogy melyik gyártó rendszerét használja, csak a funkcióra kell figyelnie, a többit majd a szállító kitalálja. Az élen járó Egyesült Államokban például sokkal inkább a funkció szempontjából fogják fel a felhőt is. Biztosítóként például az érdekel egy vállalkozást, hogy az ügyfeleket hogyan érjék el és keltsék fel az érdeklődésüket a biztosításaik iránt, és az már nem fontos nekik, hogy pontosan hol is helyezkedik el az informatikai rendszerük, és ki a szoftver gyártója. Az informatikai szolgáltatókkal, kiszervezéssel és a felhőmegoldásokkal pedig a hazai vállalkozások is egyre inkább a saját tevékenységükre koncentrálhatnak, és az IT nyűgjét meghagyhatják másnak.