A legfontosabb változások a személyi jövedelemadó (SZJA), a társasági adó, valamint a járulékokra vonatkozó előírásokat érintik, ezeket szedtük csokorba Karácsony Balázzsal, a Crystal Worldwide nemzetközi adószakértőjével.

SZJA

Az SZJA-val kapcsolatos módosítások a külföldön megszerzett jövedelem adóztatása terén hivatottak világosabb és egyúttal valamelyest szigorúbb helyzetet teremteni, ráadásul 2018 január 1-ig visszamenőleg. Karácsony Balázs szerint a fő sarokpont az adózás szempontjából mérvadó illetőség kérdése: az adóalany abban az országban köteles befizetni a jövedelemből származó adót – legyen szó belföldi vagy külföldi jövedelemről –, ahol életvitelszerűen tartózkodik. A fő szabály eztán sem változik, ám szükséges lesz mindezt igazolni is. Vagyis például, ha magyar állampolgárként az alacsonyabb jövedelemadót kivető Máltán kívánunk adózni, akkor – szemben az eddigiekkel – nem elegendő nyilatkozatot tenni arról, hogy életvitelszerűen ott tartózkodunk, hanem ezt igazolni is kell a magyar hatóságok felé, ráadásul idehaza nem rendelkezhetünk állandó tartózkodási hellyel. Ez a szabály természetesen azon országok esetében érvényes, amellyel Magyarország megkötötte a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Társasági adó

Életszerűbb lesz a társasági adó fizetésével kapcsolatos szabályozás is. Mint a Crystal Group szakértője felhívta rá a figyelmet, két fő változás történt a szabályozásban.

Az egyik, hogy a tavaly év végéig érvényes szabályozás szerint nemzetközi ügylet egyik fő célja nem lehetett adóelőny elérése, hanem egyéb indoknak – például jogi, vagy kereskedelmi – is kellett lennie arra, hogy miért racionális egy magyar vállalkozásnak nemzetközi tranzakciókat is lebonyolítani. Ezt a szigorítást a jogalkotó eltörölte, ezzel visszaállt a 2018 előtt is érvényes rend, vagyis egy nemzetközi tranzakció jogszerűnek tekinthető, ha nem kizárólag jogosulatlan adóelőny érvényesítése miatt hajtják végre. Karácsony Balázs szerint bár a jogalap meglenne rá, hogy az adóhatóság a cégeken behajtsa az ilyen ügyletek alapján kiróható társasági adót a tavalyi évre vonatkozóan, valószínűleg nem lesz erre példa, hiszen a jogalkotó lényegében belátta, hogy a szigorítás nem állja ki az életszerűség próbáját.

 A másik változás azon cégeket érinti, amelyek rendelkeznek külföldi leányvállalattal is: 2019-től ha egy magyar vállalkozásnak van pl. egy dubai bejegyzésű leányvállalata, a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt a cégek közötti ügyletek automatikusan elszámolhatónak minősülnek és nem kell figyelembe venni az ún. ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat.

Járulékok

A nemzetközi adószakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az alacsony adókulcsú államban (olyan ország, ahol nincs legalább 9%-os mértékű társasági adó vagy nem kötött Magyarországgal kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményt, például Vanuatu) megszerzett jövedelem után itthon megfizetendő járulékokra vonatkozó szabályozás is megváltozott. Eddig az ilyen jövedelmet 15 százalékos mértékű SZJA terhelte, emellett kellett fizetni 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is, felső értékhatár nélkül. Az idei évtől ez annyiban változik, hogy bevezettek egy felső korlátot is. Ez a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresének felel meg, azaz éves szinten jelenleg körülbelül 700 ezer forint a járulékfizetési plafon. Karácsony Balázs szerint ez kedvező az érintett magánszemélyeknek, hiszen adóterhelés szempontjából ezentúl nem kell különbséget tenni külföldi és belföldi jövedelem között..

Ez utóbbi lépés járulékamnesztiának is értékelhető, hiszen évi 700 ezer forint megfizetése mellett már sokaknak megéri itthon bevallani a külföldi jövedelmet (a nyugdíjasoknak pedig különösen, mivel nekik egyáltalán nem kell járulékot fizetni az idei változások következtében). De a döntés várhatóan nemcsak a nemzetközi üzleti élet szereplőire nézve lesz kedvező hatással, hanem az állam is jobban jár. Ahogy arra a Crystal Group szakértője emlékeztet, a legutóbbi adóamnesztia keretében közel száz milliárdos nagyságrendű jövedelmet hoztak haza magyar személyek. Ebből kiindulva tehát minden esély megvan rá, hogy az idei módosítások (illetve az SZJA-ra vonatkozóan visszamenőleges szigorítás) együttesen egy újabb adóamnesztiához mérhető plusz bevételt eredményez majd a költségvetés számára.