Júliustól kötelező Magyarországon is egy uniós szabályozás miatt minden vállalkozásnak EPR, vagy magyarul kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie. Ez több tízezer magyar vállalkozást érint az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb cégekig. Sokan azt sem tudják, hogy az új díjfizetési kötelezettség rájuk is vonatkozik, nemhogy azt, hogy mi után, mennyit és hogyan. Ebben segít a Körforgó nevű webes alkalmazás, amely minimális díjért, átláthatóan és egyszerűen segít eligazodni az új rendszerben – mondta a HVG BrandLabnek Bartos Gyula az e-Termékdíj.hu ügyvezetője.
A cikket teljes terjedelmében Adózóna.hu oldalunkon olvashatja el.
Mióta él az új szabályozás?
Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díj, vagy európai egységes megnevezéssel EPR-díj (Extended Producers Responsibility) 2023 július 1-től lépett hatályba egy kormányrendelettel. A körforgásos gazdaságra áttérés érdekében született új szabályozás alapján az egyes termékek életciklusa végén a hulladékká válással felmerülő költségeket a gyártóknak, forgalomba hozóknak (első forgalmazóknak) kell megfizetniük. A rendszer a körforgásos termékeket határozza meg. A körforgás a termékből a hulladékká válás és lehetőség szerint a hasznosításon át az új termékké válás körforgását hivatott szabályozni. A körforgásos termékek a teljesség igénye nélkül az akkumulátorok, az elektromos és elektronikus berendezések, a fa bútorok, a sütőolaj, a reklámhordozó papír, a gumiabroncs és persze a mindenki által ismert és a köztudatban elterjedt csomagolásra használt anyagok.
Kiket érint a hazai szabályozás?
Három szereplőt. Az első a Mol által létrehozott MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási) Zrt., aki a koncesszió birtokosa. Az ő joga és egyben kötelessége a körforgásos termékekből keletkezett hulladékok feletti rendelkezés és ezeknek a kezelése.
A második szereplő a hulladék birtokosa. Itt nem a kommunális hulladékról beszélünk, hanem iparban keletkező, jellemzően anyagtiszta, frakciónként jól elkülöníthető hulladékról. Legyen az fa, fém, papír, üveg vagy műanyag. Ezek az iparban nagy mennyiségben, a létező legtisztább állapotában állnak elő. Fontos leszögezni, hogy ez semmiképpen sem szemét, hanem hulladék: érték, amelynek minden esetben megvan a pontos tőzsdei értéke.
A harmadik szereplő a gyártó. Ebben az esetben ez alatt azt értjük, aki körforgásos termékeket állít elő és csomagolási tevékenységet végez. Ez az első fontos dolog, amit tisztázni kell: nem a csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagokat értjük ez alatt, mert azt a környezetvédelmi termékdíj rendszere szabályozza. Ott csomagolószerről beszélünk, itt, az EPR-díj esetében viszont csomagolásról, mint tevékenységről beszélünk a többi körforgásos termék mellett.
Mondok egy példát, hogy könnyebb legyen megérteni. Tegyük fel, hogy csokoládét gyártok. Ez ugye a legtöbb esetben nem ömlesztetten kerül forgalomba, hanem mondjuk egy bonbon esetében minden egyes darabot fémfóliába csomagolnak, műanyag tálcára helyezik őket, majd ezt az egészet egy papírdobozba teszik. A környezetvédelmi termékdíj itt azokra vonatkozik, akik előállították a dobozt, a fémfóliát és a műanyag bonbontartó formát, de a csokira nem, mert az nem termékdíjköteles. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, vagyis EPR-díjat viszont a már becsomagolt termékek első magyarországi forgalomba hozójának kell megfizetnie hiszen ő végezte a csomagolást. Vagyis ennél a példánál maradva az EPR-díjat nekem, mint csokigyárnak kell megfizetnem, nem pedig a csomagolás gyártójának. Ez a példa igaz magára a termékre is, ha az körforgásos termék, például bútor fából, akkor maga a termék is EPR-díj-köteles. A szükséges nyilvántartás vezetésére és az adatszolgáltatások összeállítására a korforgo.hu oldalon elérhető webes alkalmazás remek megoldást biztosít.
A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon olvashatja el.
