Egy átlagos munkanapon több mint két óránk telik „üresjáratként” – 60 percenként ugyanis nagyjából hétszer szakítjuk meg azt, amin éppen dolgozunk, különböző külső tényezők miatt. A folyamatos figyelemelterelődés és az esetleges, szervezeten belüli átrendeződések állandó stresszforrást jelentenek, amelyek kihatással vannak magánéletünkre is: ingerültek vagyunk, rosszul alszunk, vagy éppen nincsen étvágyunk. A jó hír az, hogy néhány egyszerű gyakorlattal megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Az alábbi összeállításban dr. Sharon Melnick stresszkutató módszerei közül mutatunk be hatot.
Stresszhelyzet akkor áll elő, ha úgy érezzük, elveszítettük a kontrollt a történések felett. Az ilyenkor termelődő hormonok hosszú távon rontják önértékelésünket, koncentrációzavart okoznak, és a közérzetünket is negatívan befolyásolják. Éppen ezért nagyon fontos, hogy konfliktus esetén beazonosítsuk, melyek azok a körülmények, amelyekre van ráhatásunk, és melyek azok, amelyek rajtunk teljesen kívül állóak – és csak azokért akarjunk felelősséget vállalni, amelyekhez kapcsolódni tudunk.
2. Iktassuk ki a zavaró tényezőket
E-mailek, telefonhívások, SMS-ek, megbeszélések, váratlanul „beeső” feladatok… Ma már teljesen általános, hogy folyamatos megszakításokkal telnek munkanapjaink. Hogyan maradhatunk mégis fókuszáltak? Melnick szerint úgy szabadulhatunk meg a zavaró tényezőktől, hogy priorizáljuk őket: ignoráljuk őket, reagálunk rájuk, vagy csak meghatározott idősávokban foglalkozunk velük – például kijelölünk bizonyos időtartamot az e-mailek megválaszolására, a személyes találkozókra, és így tovább.
3. Összpontosítsuk erőforrásainkat
Minél többet dolgozunk, annál hatékonyabbak vagyunk – vagy mégsem? Tony Schwartz a The Energy Project vezetőjeként nap mint nap a legnagyobb cégek dolgozóinak segít abban, hogy kihozzák magukból a maximumot; hogy fizikai és pszichikai teherbírásuk is a lehető legmagasabb legyen, anélkül, hogy ezzel bármilyen kárt okoznának saját maguk számára.
Schwartz tapasztalatai szerint akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha kb. 90 perces etapokban, nagyon fókuszáltan dolgozunk, aztán pedig tartunk egy rövid szünetet: sétálunk egyet, relaxálunk, vagy csak nyújtózunk néhányat az íróasztalunk mellett, és megpróbáljuk pár percre kiüríteni az agyunkat.
4. Lépjünk egyet hátra
A munkahelyi konfliktusokat gyakran egy szubjektív szűrőn keresztül látjuk, amelyre hatással van saját önértékelésünk, aktuális közérzetünk is. Melnick azt tanácsolja, ilyenkor lépjünk hátra egyet: próbáljunk a puszta tényekre fókuszálni, és objektívan szemlélni a történéseket, a másik fél álláspontját és erőforrásait is figyelembe véve.
A stressz leküzdését nagyban segíti, ha helyén van az önértékelésünk, és nem másoktól várunk megerősítést azt illetően, hogy vajon jó döntést hoztunk-e. Ha elkezdünk a feladatra fókuszálni, ahelyett, hogy azt figyeljük, mások mit tennének a helyünkben, sokkal könnyebben adunk ki végül olyan munkát a kezeink közül, amellyel valóban elégedettek vagyunk.
6. Segítsük munkatársainkat is
Sikerült az összes fenti módszert beépíteni a mindennapjainkba, de továbbra is küzdünk kollégáink negatív attitűdjével? Ne féljünk segíteni nekik: nyugodtan tegyük szóvá, hogy viselkedésük, hozzáállásuk a többiek munkakedvét is befolyásolhatja – természetesen ügyelve arra, hogy ne bántsuk meg őket.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Szemináriumok & Konferenciák közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
