Az senkinek nem lehet újdonság, hogy a közegészségügyi rendszer túlterhelt, és nem képes hatékonyan kezelni azokat a problémákat, amiket már régen meg kellett volna előzni. Szerencsés Dóra szerint nem segít az ellátórendszer átláthatatlansága, ahogyan a betegutak bonyolultsága sem:

„Nagyon gyakori, hogy a betegek késlekedéssel szembesülnek: időbe telik, míg megfelelő diagnózishoz jutnak, az állapotrosszabbodás lekövetése vagy a társbetegségek szűrése pedig sok esetben esetleges vagy szintén késéssel történik. A magánegészségügy egy megoldás lehet azoknak, akik gyors segítséget szeretnének – ám ebből eredően még itt sem a megelőzés a központi kérdés.”

Bár a magánpraxisok gyorsabb ellátást kínálnak, ám a legtöbb páciens csak akkor lép, amikor már valamilyen kialakult egészségügyi problémája van. Az Inspira Healthcare Research felmérései szerint a nagy többség valamilyen diagnózis felállítása vagy kezelés céljából látogatja a magánszolgáltatókat, nem pedig azért, hogy elejét vegye a bajnak. Hogyan vehetjük rá a magyarokat az egészségtudatosabb életmódra? Szerencsés Dóra szerint ezt szolgálná a megfelelő minőségű közoktatás is:

„Amikor egy fiatal eléri a felnőttkort, már rendelkeznie kellene egy alapvető egészségtudatossággal és az arra épülő egészségmagatartással. Az alkoholfogyasztás, az energiaital fogyasztása, a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód egészségre gyakorolt hatásairól már az iskolában kellene ismeretet szerezniük a fiataloknak, hogy mindezek ne váljanak felnőttkorra kezelendő egészségügyi problémákká.”

Szerencsés Dóra, az Inspira Healthcare Research stratégiai vezetője

Ki választ magánszolgáltatót, és miért?

„A kutatások szerint a magánszolgáltatásokat leginkább a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők veszik igénybe. Tavaly év végén nem kevesebb, mint 40 százalék volt a 18 év feletti lakosság körében a magánegészségügyet igénybe vevők aránya” – mondja a szakértő.

A Covid idején pedig még az alacsonyabb jövedelműek is felkeresték a magánellátást, ám ez hosszú távon nem volt fenntartható. Különösen, mióta az infláció miatt az árak tovább nőttek, ezek a szolgáltatások az alacsonyabb jövedelműek számára egyre kevésbé elérhetők.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az Inspira Healthcare felmérései szerint a 18–29 éves korosztály is egyre nagyobb arányban választja a magánintézményeket. „A magánegészségügyi szolgáltatásokat az elmúlt 3 évben igénybe vevők között minden 4–5. páciens már 30 év alatti” – emeli ki Szerencsés Dóra.

A fiatalabb generáció számára különösen fontos a gyors és egyszerű elérhetőség, amit az online időpontfoglalási rendszerek, a felhasználóbarát platformok és a digitális megoldások tudnak biztosítani. A szakértő hangsúlyozza, hogy ez a korosztály kerüli a várakozást, alapelvárás, hogy minden gyorsan, egyszerűen és gördülékenyen történjen.

De vajon milyen elvek alapján döntjük el, hová forduljunk? Szerencsés Dóra szerint a legfontosabb tényező továbbra is az orvos kompetenciája és az ár-érték arány. Egyre többen döntenek az intézményváltás mellett, ha utóbbit nem érzik megfelelőnek:

„Korábban az orvos személye, vélelmezett szakmai felkészültsége volt a döntő a szolgáltató kiválasztásában. A páciensek azt a magánintézményt preferálták, ahol ismerték az orvost. Az utóbbi időben hangsúlyt kaptak az online térben elérhető értékelések, véleményezések. Ezekkel azonban érdemes óvatosan bánni, mert elfogultan felértékelhetnek vagy épp leminősíthetnek egy szolgáltatót.”

Egyre fontosabb az is, hogy a befoglalt időpontban valóban megkapjuk az ellátást és ne kelljen órákat várni.  Emellett a pontosság és a páciensekkel történő kommunikáció stílusa is meghatározó szempontok a magánellátásban – derült ki az Inspira Healthcare tavalyi felméréséből.

Hogyan vehetjük fel a harcot a hamis információkkal?

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben, különösen a diagnosztikában, a betegút optimalizálásában és a terápia támogatásában. Sőt ma már a digitalizációnak hála, egy sor paramétert magunk is monitorozhatunk.

De vajon mennyire élünk ezzel a lehetőséggel? Szerencsés Dóra szerint az okosórákat, az életmód- és egészségügyi applikációkat még mindig csak egy elenyésző kisebbség használja.

„A 40 év felettiek körében például az életmód- és egészségügyi mobil applikációk használata minimális: a legtöbben egyetlen applikációt használnak, amely leginkább az EESZT EgészségAblak nevű appja. Bár elérhetők digitális megoldások, a kihasználtságuk alacsony, részben az információhiány, az egészség- és digitális edukáció hiányosságai miatt”– emeli ki.

További figyelmet igényel, hogy a közösségi média és az internet is hemzseg a félrevezető egészségügyi információktól, melyeket egészségügyi szakmai tudással nem rendelkező „véleményvezérek” terjesztenek. Hogyan lehet kiszűrni ezeket?

Az Inspira Healthcare korábbi kutatásai alapján az edukáció jelentősen csökkenti a tévhiteknek való kitettséget, és segíti a megalapozott döntéshozatalt. Szerencsés Dóra szerint az oktatásnak óriási szerepe van ebben: tanítani kell az embereket, hogyan ellenőrizhetik a forrásokat és szűrhetik ki a ’fake news’-t.

Továbbá az állami és magánegészségügynek egyaránt fel kell készülnie az MI alkalmazására, mivel ezek a megoldások gyorsabb, hatékonyabb és személyre szabottabb ellátást biztosíthatnak. „Az MI és összességében az egészségügy digitalizációja  lehetőséget adhat a prevenció és a diagnosztika, valamint a hosszú távú betegmenedzsment hatékonyságának növelésére és ezáltal az orvos-beteg együttműködés, a terápiás kapcsolat mélyítésére is” – mondja a szakértő.

„Az egészségügy, az egészségipar minden szereplőjének közös felelőssége, hogy szem előtt tartsuk, milyen vészjósló egészségügyi mutatóink vannak, és napirenden tartsuk a kérdést, hogyan tudnánk javítani rajtuk. A cél, hogy a hangsúly ne csak a már kialakult egészségügyi problémák megoldására kerüljön, hanem azok megelőzésére is.”