Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek
7 perc
2022.03.21. 09:45
Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar–orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást. A kormány elmúlt években propagált keleti nyitása vonzóvá tehette az orosz piacot a magyar cégek számára, csakhogy a háború hatásai akár végzetesek is lehetnek azoknak, akik az exportjuk jelentős részét az orosz piacra építették. Már most súlyos logisztikai gondokkal, kétszeresére nőtt szállítási díjakkal, korlátozottan fizetőképes partnerekkel és leértékelt rubellel szembesülnek.
Lázasan készülődtek az orosz piac felé nyitott magyar építési vállalkozók arra a február 24-én kezdődő kétnapos találkozóra, amit a Magyar–Orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság Építőipari Munkacsoportja szervezett Budapesten. Az orosz fél azonban pár nappal az esemény előtt lemondta az utat – február 24-én pedig kitört a háború. Azóta az oroszok nem jelentkeztek – tudtuk meg Koji Lászlótól, a munkacsoport elnökétől, aki nem mellesleges az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének az elnöke is.
Koji László a hvg360-nak elmondta: a februári, soros munkacsoporti találkozón egyebek mellett innovatív magyar építési termékeket mutattak volna be keleti partnereknek és előkészítették volna a Construma építőipari kiállításon való orosz részvételt. Maga a munkacsoport 2019 tavaszán alakult – éppen a Construma kiállításon tartotta első alakuló ülését –, Kojit pedig Szijjártó Péter külügyminiszter kérte fel a csoport vezetésére, amelynek az orosz társelnöke az Orosz Építésügyi és Lakásépítési Minisztérium miniszter-helyettese.
Az építési csak az egyik munkacsoport ebben a kormányközi bizottságban. Van például egy haditechnikai munkacsoport is. Azt nem tudni, hogy utóbbit mennyiben befolyásolja a háború, merthogy megkeresésünkre a külügyi tárca sajátosan kitérő választ adott. „A háború hatásainak felmérése folyamatos” – írták.
A látszat ellenére a magyar–orosz kormányközi bizottság nem az Orbán-kormány által korábban meghirdetett keleti nyitás szülötte. A testület még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején alakult, de csak 2010 őszén kapott jelentősebb szerepet, nem sokkal Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter moszkvai látogatása után. Az Orbán-kormány ekkor új alapokra akarta helyezni a magyar–orosz kapcsolatokat, ami az előzmények ismeretében nem tűnt egyszerűnek. Orbán Viktor ugyanis ellenzékben még egy cseppet sem oroszbarát politikát folytatott, ám 2009-ben a Fidesz első emberét mintha kicserélték volna.