"Tudtam ellenszenvet érezni a fölöttem pöffeszkedő hatalommal szemben" – Konrád György emlékezete
„Ami kiszúrás, az néha szerencse vagy kedvezés.” A világhírű író életfilozófiája tapasztalaton alapult: itthon betiltott szerzőként nemzetközi szervezetek élén népszerűsítette a magyar irodalmat.
„A halál legyen baleset, és nem az előkészületek koronája”
– az Ásatás visszaemlékezés-trilógia Falevelek szélben című első kötetében megfogalmazott írói kívánság nem teljesült. Konrád Györgyöt betegség vitte el, ahogyan két nappal előtte barátját, Rajk Lászlót is. Az építész-látványtervező, aki az auschwitzi magyar kiállítást tervezte 2004-ben, felkérte Konrádot, hogy írjon szöveget a láger falaiba karcolt magyar feliratokhoz, amelyekről ő lenyomatokat készített.
Ez is történelem: Konrád György és Rajk László 1990-ben ott volt a Na-Ne galéria megnyitóján (riporter Kopper Judit, videó Sólyom András):
Rajk Lászlóval közös utazásáról Konrád György Látogatás Birkenauban címmel Konrád esszét közölt az Élet és Irodalom 2005. február 4-ei számában. „Mi baja volt a keresztényeknek a Biblia népével? Mi baja volt a könyvnyomtató németeknek az Írás népével? Féltek tőle? De ha lenézték, miért féltek tőle? Ha nem nézték le, miért nem keresték a barátságát? Egy sok ezer éves kérdésnek mindmáig nincsen megoldása” – írta a publicisztikában.