Még azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyire rossz a globális vízhelyzet, mert a világ szegényebbik fele, ahol több mint 3,7 milliárd ember él, nemigen szolgáltat adatokat – derül ki az ENSZ környezetvédelmi szervezetének (UNEP) most közzétett jelentéséből.

Eszerint az emberiség több mint a fele olyan országban él majd a 2030-ig terjedő időszakban, ahol nincs megfelelő adatszolgáltatás a vízről, amely pedig meghatározó a társadalom szempontjából. A kiadvány készítői felteszik a költői kérdést:” hogy lehet így küzdeni az aszály , az árvizek ellen? Mi lesz a szennyvízzel, és miképp szervezik meg az öntözést a mezőgazdaságban?”

A beérkezett adatok alapján az derül ki, hogy a 2015–2019-es időszakban a világ országainak 61 százalékában romlott az édesvíz minősége a tavakban és a folyókban. A 2017–2021-es időszakban bizonyosan romlott a helyzet, de hogy mennyire, azt nemigen lehet kideríteni a hiányos adatszolgáltatás miatt. Az ENSZ környezetvédelmi szervezete 50 százalékra becsüli azon országok számát, ahol romolhatott a minőség.

Egyre kevesebb az édesvíz, és ez különösen nagy gondot okoz Afrikában és Ázsia déli és délkeleti országaiban. Mit tapasztalnak ezekben az országokban? Csökken a folyók vízszintje, valamint a tavak egyre kisebbek és sekélyebbek. Közben pedig emelkedik azok szennyezettsége és egyre nagyobb gondot okoz az ivóvíz biztosítása. A kormányok pedig nem költenek eleget a minőség javítására, és általában a vízgazdálkodásra a fejlődő világban. Gyakran annyira nem törődnek a vízgazdálkodással, hogy nincs megfelelő adatszolgáltatás sem. Emiatt az UNEP azt tanácsolja a különböző segélyszervezetnek, hogy forduljanak közvetlenül a lakossághoz, ha meg akarnak valamit tudni a vizek állapotáról.

Az összesítés szerint 1,4 millió ember halt meg a rossz minőségű ivóvíz miatt 2019-ben, azóta sok állam nem jelenti az ilyen haláleseteket. Bár az egészséget sokban befolyásolhatja az ivóvíz minősége, a szegényebb országokban ezzel csak akkor foglalkoznak, ha járvány kezdődik és tömegesen pusztulnak az emberek. A rossz minőségű ivóvíz elsősorban a gyerekeket és a nőket fenyegeti a fejlődő világban. Az UNEP a helyzet javítása érdekében célzott programokat sürget több térségben: Észak-Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában.

Öröm az ürömben, hogy a beszámoló szerint 2023-ban némi javulást tapasztaltak az adatszolgáltatásban, ám ez még távolról sem elegendő ahhoz, hogy pontos képet lehessen alkotni a vízhelyzetről. Ráadásul sok kormánynak továbbra sincs nincsen elegendő pénze a vízgazdálkodás megtervezésére és megvalósítására, és nem mindenütt szeretnék, hogy a sokszor lesújtó kép a világ tudomására jusson.