Az éghajlatváltozás megfékezését szolgáló erőfeszítések radikális fokozását sürgető Utolsó Nemzedék 2022-ben vált ismertté Németországban figyelemfelkeltő és tiltakozó akciói révén.
A rendőrség 14 klímaaktivistát őrizetbe vett, csoportosan elkövetett rongálás gyanújával indítottak eljárást ellenük, miután a Brandenburgi kapu mind a hat oszlopát megrongálták. A védett műemléket az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű csoport aktivistái átalakított poroltókkal fújták le vörös, sárga és narancssárga festékkel.
A berlini főpolgármester, Kai Wegner közleményében azt mondta, hogy "a Brandenburgi kapu nem csupán műemlék, hanem "a szabadság városának" jelképe is, egy olyan városé, amely a véleménynyilvánítás szabadsága és a közös jövőről folytatott tisztességes vita mellett is kiáll, az Utolsó nemzedék így a törvénytelen akciójával nemcsak egy történelmi emléket, hanem a "korunk és jövőnk fontos kérdéseiről szóló diskurzust is megkárosított".
"Aki komolyan gondolja a klímavédelmet, annak el kell határolódnia az ilyen akcióktól és ettől a csoporttól" – húzta alá a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Az éghajlatváltozás megfékezését szolgáló erőfeszítések radikális fokozását sürgető Utolsó Nemzedék 2022-ben vált ismertté Németországban figyelemfelkeltő és tiltakozó akciói révén. A többi között behatoltak a berlini és a müncheni nemzetközi repülőtér zárt övezetébe, hogy megbénítsák a forgalmat. Hamburgban a nagyváros világhírű koncertpalotájában, a Rajnai Filharmóniában a csoport két tagja a karmesteri pulpitushoz ragasztotta magát egy hangverseny közben, a Berlin melletti Potsdam ugyancsak világhírű magánmúzeumában, a Barberiniben pedig két másik tagjuk egy jelképes műkincsromboló akcióban burgonyapürével kente be Claude Monet szénaboglyákról készített sorozatának egyik darabját, a francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását. Az üveggel védett festményben nem esett kár.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.