A Dunától keletre csak kisebb területeken, főleg Bács-Kiskun vármegye északi részén és Hajdú-Bihar vármegyében esett eleget az eső.
Szélsőségesen alakult az időjárás az elmúlt hetekben, az Alföld nagy részén május elejére már gondot okozott az aszály a mezőgazdaságnak – ismerteti összesítésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az összefoglaló szerint a Dunántúl nagy részén alig volt csapadékhiányos terület, az előző 30 nap során északnyugaton 40-60 milliméterrel több csapadék esett a sokéves átlagnál, a Tiszántúlon ugyanakkor 20-30 milliméterrel kevesebb. A Dunától keletre csak kisebb területeken, főleg Bács-Kiskun vármegye északi részén és Hajdú-Bihar vármegyében esett eleget az eső.
Május elején a csapadékhiány az Alföld déli részén és az ország északkeleti részén volt a legsúlyosabb.
Bár a tavaszi hónapokra ez nem jellemző, Európa több országához hasonlóan Magyarországon is jégveszélyes zivatarok alakultak ki, négy szupercella is létrejött az elmúlt hetekben. A jégkárveszély az északnyugati országrészben, valamint Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyében volt a legerősebb április utolsó és május első hetében. Jégbejelentés ebben az időszakban Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Tolna, Vas és Zala vármegyéből érkezett.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.