A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napokban tette közzé felmérését arról, hogy az évtized végére már minden harmadik eladott új jármű elektromos lesz az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban is felgyorsíthatja az e-autók terjedését az, hogy 2035-től már nem lehet benzines és dízeles autókat értékesíteni, így a várakozások alapján

Európában exponenciális fog növekedni az elektromos autók száma a következő években

„Az előrejelzések szerint a világ újautó eladásainak felét a tisztán elektromos gépjárművek fogják adni 2035-re, de egyes előrejelzések szerint ez a szám akár 60% is lehet" – mondta el a hvg.hu-nak Marsi Norbert, a Magyar Elektromobilitási és Technológia Egyesület elnöke, hozzátéve azt, hogy egyes előrejelzések szerint még az Egyesült Államokban is akár közel 70% is lehet az elektromos autók eladása.

A világ útjain több mint 20 millió konnektorról tölthető gépjármű közlekedik jelenleg, 2030-ra ez a szám akár 350 millió is lehet.

2035 után már akár több mint 1 millió e-autó is közlekedhet a magyar utakon

Tavaly Magyarországon összesen 111 524 darab új személygépjárművet helyeztek forgalomba, amely 8,5 százalékos csökkenésnek felel meg a 2021-es évhez képest. A zsugorodó új autópiacon a tisztán elektromos meghajtású autók eladása 9,2%-kal növekedett, tehát a kereslet töretlen a kiszámíthatatlan gazdasági környezet ellenére is. 2022-ben összesen 4709 tisztán elektromos autó került forgalomba helyezésre, amely a regisztrált új járművek 4 százalékának felel meg.

Jelenleg közel 40 000 tisztán elektromos autó közlekedik hazánk útjain. „Ha 20%-os éves növekedéssel számolunk, akkor 2030-ra közel 200 ezer e-autó lesz hazánk útjain, azonban amennyiben évente 50%-os növekedéssel számolunk, akkor 2035 után már akár 1 millió e-autóból álló flottával fogunk rendelkezni" – ecseteli Marsi Norbert.

Az e-autók elterjedésére még nem készült fel a vidéki infrastruktúra

Marsi Norbert szerint bár kereslet lenne az új e-autókra, elterjedésüknek az egyik korlátja az, hogy a vidéki töltőinfrastruktúra nagyon le van maradva: a töltők közel felében budapesti koncentráció figyelhető meg, Budapesten 731, míg Pest vármegyében 292 töltő található.

Bár ezt a számot igyekeznek növelni, a 14,2 százalékos éves töltőoszlop bővülés üteme jócskán elmarad a magyarországi zöld rendszámos gépjárműállomány bővülési ütemétől. 2022-ben közel 50 százalékkal bővült a zöld rendszámos autók száma, de még fontosabb, hogy a tisztán elektromos autók közel 65 százalékkal bővültek, azonban

a töltőtelepítés üteme nem tartja a lépést az elektromos autók terjedésének ütemével.

2022-ben Pest vármegyében volt a legnagyobb mértékű növekedés, 59 új töltő létesült, amit 23 új töltővel Győr-Moson-Sopron vármegye követ.

Azért van jó hír is: történt néhány apró előrelépés az elmúlt években, például az, hogy „a kereskedelmi láncok (napi fogyasztási cikkeket értékesítő boltok) parkolóiban rendelet alapján kötelező elektromos autó töltőt telepíteni meghatározott számú parkolóhelyenként.

Azonban néhány üzlet kivételével a jogszabályban foglalt kötelezettségek nem teljesültek, mivel nincs ellenőrzőszerv, amely felügyelné a telepítéseket."

Marsi Norbert szerint megoldást jelentene az, ha ellenőriznék a telepítéseket, figyelembe véve az elektromos hálózat biztonságos működését is.

A következő, nagyobb léptékű előrelépés a 7/206. (V.24) TNM rendelet alapján történt, ez kötelezően előírja az elektromos autó töltőberendezés telepítését vagy annak későbbi előkészítését az újépítésű, illetve a felújításon átesett ingatlanok esetében. A rendelet alapján a meglévő ingatlanok esetében csak évek múlva kellene töltőberendezést telepíteni – teszi hozzá a szakértő.

Azonban az lassítja a töltőtelepítéseket, hogy bár több EU-s támogatási program is fut nagy teljesítményű villámtöltők telepítésére, ezek a programok több szempontból is korlátozottan működnek. Emellett

rengeteg vállalat kivár az e-autó töltőtelepítésekkel, mert arra számítanak, hogy lesz majd még EU-s támogatás a telepítésekre, saját pénzből nem fognak töltőket telepíteni.

Viszont amíg nem épül megfelelő ütemben a töltőinfrastruktúra, az elektromos autózás sem lesz vonzó az autósok számára - figyelmeztet a szakértő. Ennek orvoslására „nagyon fontos lenne EU-s szinten is a kiszámíthatóság s nem csak annyi, hogy 2025-ig 1 millió töltő telepítése a cél, hanem konkrét akcióterv kidolgozása egészen a 2035-ös tiltásig."

Főként állami szerepvállalásra van szükség az e-mobilitási infrastruktúra fejlesztéséhez

Marsi Norbert úgy látja, hogy a helyzeten leginkább egy államilag koordinált töltőhálózat fejlesztés segítene leginkább: „egy, a dedikáltan az elektromobilitás fejlesztésekkel összefüggő kérdésekkel foglalkozó állami projektcég létrehozására lenne szükség." Leginkább a minimum 50KW feletti villámtöltők telepítésére lenne szükség, 50-60 kilométerenként a főbb közlekedési útvonalak mentén.

Emellett a szakértő több fronton is állami segítséget vár: „Szükség lenne az állami támogatás program újraindítására e-autó vásárlására, új állami támogatási programra a használt elektromos autók vásárlására. Szintén állami segítséggel létesülhetnének otthoni töltőpontok, ahogyan a társasházak részére is szükség van töltőpont teleépítési pályázatokra."

Marsi Norbert fontosnak tartja a tárolókapacitással rendelkező szigetüzemű napelemrendszerek telepítésének állami támogatását is. Ugyanis a napelemet telepítő magán-és jogiszemélyek száma folyamatosan növekszik, illetve a szaldós elszámolás megszüntetésével párhuzamosan az energiatárolás kérdése megkerülhetetlen lesz, a megtermelt energia elvész, ha nincs tárolókapacitás, így egy elektromos autó töltése csak a hálózatról lesz lehetséges ha például este akarjuk tölteni amikor a napelemek nem működnek.

További ösztönző lenne a kiszámíthatóság: „egy előre lefektetett ütemtervben garantálni kellene azt, hogy bizonyos ideig fennmaradnak a direkt és indirekt gazdasági ösztönzők" – teszi hozzá Marsi Norbert.

Az is könnyítés lenne, ha létrejönne egy integrált töltésindítási applikáció, hiszen jelenleg több mint 10 különböző applikációt kell letölteni, majd regisztrálni a különböző üzemeltetők töltőoszlopain történő e-autó töltéshez. Marsi Norbert kiemeli, hogy – állami szerepvállalással – egy applikációt lenne érdemes kifejleszteni, mellyel az összes töltőhálózat üzemeltető töltőoszlopa indítható lenne.

Emellett a szakértő szerint jogszabályi változtatásokra is szükség lenne azért, hogy az otthoni töltés céges elszámolását könnyítsék, ugyanis jelenleg a NAV-nál 3 literes fogyasztásnak megfelelően lehet elszámolni az e-autó töltősének költségét, ha publikus töltőállomáson töltjük az e-autókat.

Hogy hat majd a környezetünkre az, hogy Nyugat-Európából benzines és dízelautók tucatjai áramlanak be hazánkba?

Nyugat-Európa járműflottája – műszaki értelemben is – sokkal korszerűbb és kevésbé szennyező járművekből áll a hazánkban forgalomban lévőknél, így környezetvédelmi szempontból ezeknek a gépjárművek hazánkba történő importálása is már óriási előrelépés lenne a hazai gépjárműpark korszerűsítése felé, ugyanis a nyugat-európai, EURO 6-os motorral felszerelt autók kisebb károsanyag kibocsátással rendelkeznek – mondta el Marsi Norbert, hozzátéve, hogy

ez a folyamat lassítja hazánk elektromos átállását, de ezt a folyamatot elkerülni nem tudjuk, maximum lassítani, azáltal, hogy kizárólag a korszerűbb autók importját engedélyezzük.

Marsi Norbert szerint a behozatal a regisztrációs adón keresztül szabályozható a legjobban, „olyan adómértéket kell megállapítani, amely alkalmazásával egyszerűen nem éri meg behozni például EURO 6-nál rosszabb besorolással rendelkező autókat." Azonban a tiltás is lehetőségként merülhet fel, hogy egyszerűen betiltásra kerülne az EURO 6-osnál rosszabb besorolású jármű behozatala.