„A jelenlegi energiaválság felhívja a figyelmet arra, hogy az energiagazdálkodásunk, gazdasági rendszerünk mennyire pazarló és fenntarthatatlan” – mondta el a hvg.hu-nak Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója.

Úgy látja, mindez arra sarkallja a vállalatokat, hogy minden létező módon takarékoskodjanak az energiával. A módszer ugyanúgy működik kkv és nagyvállalat, iroda, intézmény és termelő cég esetében, a megvalósítás lehetőségei azonban szervezetenként különbözőek.

Herner Katalin szerint az első lépés egy cég energiatakarékossági intézkedései között a mérés:

Nézzük meg, mire mennyi energiát fogyasztunk, figyeljük a mérőórát, szereltessünk be almérőket, elemezzük a számokat, fedezzük fel a pazarlásokat és az olyan energiafogyasztókat, amelyek könnyen kiiktathatóak vagy cserélhetőek kisebb teljesítményű, alacsonyabb fogyasztású, korszerűbb berendezésekre.

Itt minden berendezést érdemes számba venni: a világítótesteket, a cég külső megvilágítását, a túlméretezett berendezéseket, a kompresszort, a hűtőgépeket és a kazánt is. Azonban a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója szerint

lehetőség szerint első körben ne vegyük figyelembe a pénzügyi és valós lehetőségeket, hanem inkább szabadon ötleteljünk, gyűjtsünk össze minél több változtatási pontot.

Az értékelés csak ezután következik: az intézkedési javaslatokat osztályozzuk aszerint, hogy azok mennyire könnyen megvalósíthatóak, milyen a beruházási igényük és megtérülési idejük.

A nulladik lépés az elköteleződés

A KÖVET Egyesület által kidolgozott Zöld Iroda Program módszertana szerint az iroda helyszíni felmérésével kezdődik, amikor az iroda valós környezeti hatásait és az irodában rejlő lehetőségeket feltérképezik. „A 0. lépés ugyanakkor minden esetben az elköteleződés, a vezetőség döntése arról, hogy a programot támogatják és teret adnak a változásoknak.”

Ezután azt kell felmérni, hogy milyen akciókkal tehetjük az irodai működést környezet- és emberbaráttá, hogyan tudunk spórolni az energiával, csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét és a felhasznált erőforrásokat. Ezután érdemes megfogalmazni célokat, célkitűzéseket, és ehhez hozzárendelni határidőket és felelősöket. Fontos terület a beszerzés, hiszen minden ott kezdődik egy irodában. A változásoknak pedig nyomon követhetőeknek kell lenniük.

Ehhez az kell, hogy minden intézkedéshez, akcióhoz mérőszámot rendeljünk, és meg kell adni a mérőszám bázis adatát – ami lehet a múlt havi villamos energia fogyasztásunk vagy az előző fűtési szezon földgáz fogyasztása – amit figyelünk és elemzünk időről időre.

Az akciótervet érdemes évente felülvizsgálni, ha szükséges új célokat kitűzni.

– mondta el Herner Katalin.

Az eredményes változtatáshoz szükséges a munkatársak bevonása

A munkatársakat érdemes bevonni a tervezésbe, az akcióterv intézkedéseinek azonosításába, az ötletelésbe már a projekt elejétől. Ugyanis a munkatársak nagyobb valószínűséggel értik meg és követik azokat az utasításokat, amelyek kidolgozásában aktívan részt vettek. Vannak persze népszerűtlen intézkedések, amelyeket meg kell hoznunk a cégnél az energiatakarékosság érdekében, ez esetben példákkal, adatokkal érdemes alátámasztani az intézkedés, a változtatás valódi hatását.

Az eredményes változtatáshoz pedig elengedhetetlen a célok kitűzése és nyomon követése, amely szintén nem elképzelhető a munkatársak bevonása és szemléletformálása nélkül.