Egy 37 éves nő májelégtelenségben halt meg, miután gyógynövény-kiegészítőket szedett az ízületi gyulladása kezelésére - írja az Insider. A Londonban élő nőnek ugyanis aggályai voltak a "hagyományos gyógyszerekkel" szemben, ezért egy ájurvédikus gyógyítóhoz fordult, aki többféle étrend-kiegészítőt írt fel a nőnek, ezek a készítmények okozták a májelégtelenséget, amibe aztán belehalt.

„Magyarországon is történt már haláleset, amikor egy zöld tea veseelégtelenséget okozott, és a beteg meghalt” – mondta a hvg.hu-nak Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSz) elnöke. Nem könnyű kiigazodni az étrend-kiegészítők között, hiszen

a hazai forgalomban kb. 5000 érhető el, ide tartoznak a vitamin-, és ásványi anyagtartalmú termékek, ezek kombinációi, és a különböző - például fogyókúrás vagy potencianövelő - gyógyhatást ígérő, de gyógynövényeket tartalmazó szerek is.

Ezek az európai szabályozás szerint élelmiszernek számítanak, tehát azok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint az élelmiszerekre. „Bár Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez, ezek csupán a forgalomban lévő termékek egy részére terjednek ki, a többi készítmény esetében csak a dokumentációra, illetve arra vonatkoznak, hogy a termék tartalma mennyire van összhangban-e a csomagoláson szereplő információkkal” – tette hozzá Szűcs Zsuzsanna.

A hatóság feladata annak biztosítása is, hogy ne legyen az adott étrend-kiegészítőben szennyező anyag, pl. nehézfém, vagy bármilyen toxin, ami károsítaná a májat vagy a vesét, ezután következik az, hogy az adott hatóanyag valóban benne legyen. Azonban ez a szakértő szerint gyakran a gyártók felelős magatartására van bízva, hiszen a termékeket az EU-s közösségi jogszabály szerint nem szükséges engedélyeztetni, csupán egy bejelentési kötelezettsége van a forgalmazónak az OGYÉI felé, és a terméket már akár aznap piacra lehet dobni.

AFP

Honnan származik a készítmény?

A Semmelweis Egyetem gyógyszerészeti intézetének kutatása igazolta, hogy a természetes eredetű anyagokat sokkal biztonságosabbnak tartják az emberek az egyéb készítményeknél. „Szívesebben fogyasztanak el egy gyógyteát és gondolják azt, hogy ez semmilyen mellékhatással nem jár. Ugyanakkor a változó hatóanyagtartalom, az ellenőrizhetetlenség, a gyakori bakteriális felülfertőzöttség meg is betegíthet.” Ezért ezeket mindenképpen érdemes gyógyszertárból beszerezni Szűcs Zsuzsanna szerint, mert interakcióba léphetnek a használt gyógyszerekkel, például a szívritmuszavar szabályozására használt készítménnyekkel, vérnyomáscsökkentőkkel vagy antibiotikumokkal.

Mint mondja, fontos, hogy megbízható helyről vásároljunk étrend-kiegészítőket, azonban még mindig sokan az internetről vásárolnak például fogyókúrás szereket, potencianövelőket, ez esetben a forgalmazónak még bejelentési kötelezettsége sincsen. „Az OGYÉI honlapján elérhető listát érdemes ellenőriznünk, ezen a veszélyes, nem engedélyezett hatóanyagokat tudjuk kiszúrni. Amikor az internetről rendelnénk, érdemes megnézni a listát, hogy meggyőződjünk róla, hogy biztosan nem szerepel rajta az adott étrend-kiegészítő hatóanyaga.”

A patikai forgalom azonban ebben az esetben is megbízható csatornának számít, ráadásul ez esetben a gyógyszerésztől is kérhetünk tanácsot.

Ezen kívül a szakértő szerint a gyártási sztenderdek miatt az Egyesült Államokból és Európából származó termékek jó eséllyel biztonságosabbak, mint az ázsiai társaik.

Sem túl kevés, sem pedig a túl sok nem szerencsés

Az MDOSz elnöke szerint vegyes étrend mellett egészségkárosító hatása is lehet annak, ha valamiből lényegesen több hatóanyag kerül be a szervezetünkbe. „A túl sok többségében az ajánlott napi bevitel több tízszeresét jelenti. Például a túlzott C-vitaminbevitel - vagyis ha hosszú időn át rendszeresen 2-3-5 grammos dózist fogyasztunk - a veséket is megterheli, okozhat hasi panaszokat és ízületi problémákat.” Az ajánlott C-vitamin beviteli mennyiség Magyarországon 90 mg/nap, azonban például dohányosoknak, lábadozás időszakában, vagy városi környezetben a levegőszennyezés káros hatásainak kiküszöbölésére ennél magasabb, akár napi 1000 mg C-vitamin szedése is indokolt Szűcs Zsuzsanna szerint.

Azonban, mint mondja, ne csak a vitaminoktól várjuk az immunrendszer egészéges működését. „A jó minőségű fehérjék ugyanilyen fontosak, ezek megtalálhatóak például a tojásban, halakban, tejtermékekben, húsokban.”

A halak gazdagok jó minőségű fehérjékben

Stiller Ákos

Az ásványi anyagok közül a cink és a szelén antioxidáns hatással rendelkezik, az esszenciális Omega-zsíroknak pedig gyulladáscsökkentő hatásuk van. Omega-3 zsírok találhatóak például a halolajokban, diófélékben és a halakban. Emellett a mikrobiom (a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összességének) egészsége sem elhanyagolható, ugyanis ezek kulcsfontosságú szerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában, így az immunitásban. Az egészséges bélflóra helyreállítására a különböző prebiotikumok, probiotikumok lehetnek jó hatással.

Ételből nem lehet túladagolni a vitamint

A szakmai szervezet által ajánlott élelmiszer-mennyiség és -arány alapesetben már önmagában biztosítja egy teljesen egészséges ember számára a napi ásványianyag-, és vitaminszükségletet. Azonban számos esetben valóban érdemes étrend-kiegészítőt is szedni. Elsőként tehát azt szükséges felmérnünk, hogy pontosan mire is van szükségünk: milyenek a táplálkozási szokásaink, vagy van-e olyan betegségünk, pl. táplálékallergia, intolerancia, ami miatt nem tudunk bizonyos ételeket fogyasztani, vagy amelyek a vitaminok felszívódását csökkentik. „Például a gluténérzékenység a különböző ásványi anyagok, pl. cink, kalcium felszívódását csökkentheti.”

„Elsődlegesen élelmiszerrel biztosítsuk a vitamin-, és ásványi anyagbevitelt, ezután jöhetnek a dúsított élelmiszerek. Ugyanis ezek nagy előnye, hogy nem lehet őket túladagolni, ráadásul az ezekben lévő tápanyagok segítik egymás felszívódását.” A szakember azt javasolja, hogy csak ezután nyúljunk az étrend-kiegészítőkhöz.

Például, ha valaki vegetáriánus, és tejet sem fogyaszt, akkor a kalciumot, ami tejjel, tejtermékekkel egyébként bejutna a szervezetébe, elsősorban ásványvízből, leveles zöldségekből, olajos magokból, mákból pótolja. Ha ez nem elégséges, akkor javasolt, hogy kalciummal dúsított növényi italt igyon. Amennyiben ez sem elegendő, akkor érdemes kiegészítőként bevinni.

Azonban számos esetben nyúlhatunk egyértelműen étrend-kiegészítőkhöz: „A különböző gyógyszerek, például a cukorbetegség kezelésére használt szerek több vitamin és ásványi anyag hasznosulására vannak negatív hatással. Ezentúl fontos a vitaminpótlás fogyókúra esetén, a felszívódási zavarral járó megbetegedéseknél (táplálékintolerancia, gyulladásos bélbetegségek), időseknek és cukorbetegeknek is.” Egy vegán étrendet folytatónak a vas, B12 vitamin pótlására, esszenciális zsírok bevitelére is szüksége lehet, dohányosoknál a C-vitamin bevitelre érdemes odafigyelni. Fogyókúra esetén pedig egy multivitamin, ásványi anyagkészítmény szedése indokolt. A D-vitamin szedését késő ősztől kora tavaszig ajánlja a szakember.

Emellett fontos az interakció kérdése is:

Meglepően gyakori, hogy az étrend-kiegészítők egymással, gyógyszerekkel vagy élelmiszerekkel kapcsolódhatnak össze. Ez főként idősebbeknél jellemző, akik gyakran magas vérnyomásra, cukorbetegségre, és magas koleszterinszintre is szednek gyógyszert, ezt egészítik ki étrend-kiegészítőkkel.

Ha pedig valaki krónikus betegségre gyógyszert szed és szeretne étrend-kiegészítőt is bevenni, mindenképpen szakorvossal érdemes konzultálnia.

Bizonyos étrendkiegészítők felszívódását például a tej is csökkentheti

AFP

És hogy mikor, mivel szedjük be a vitaminokat és étrend-kiegészítőket? Erre általános szabály nincsen, mindig az adott termékkel kapcsolatban érdemes tájékozódni, azonban például azt érdemes figyelembe venni, hogy bizonyos készítmények, például a tej vagy a grapefruitlé csökkentheti a felszívódásukat, illetve módosíthatja a hatásukat.