Idén legfeljebb alapozni lehet Pakson, és azt is csak az építtető saját felelősségére, az Országos Atomenergia Hivatal ugyanis nem garantálja, hogy az alapra valaha lehet majd reaktort is építeni – írja a 444, miután átnézték azokat a dokumentumokat, melyeket az az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) adott ki.

Szijjártó Péter külügyminiszter mindezt úgy jelentette be, hogy Paks II létesítési engedélye mérföldkő. A portál cikke szerint bár működött a politikai sürgetés – Szijjártó Péter szinte naponta posztolt arról, hogy a paksi bővítés nélkül elképzelhetetlen a magyar energiaellátás –, az OAH valójában úgy adta ki az engedélyt, hogy a lényegi részt illetően ismét hiánypótlásra szólította fel a Paks II Zrt.-t.

Ha ugyanis a kért anyagokat az OAH megkapja, akkor még várhatóan négy hónapig – azaz decemberig – vizsgálhatja azokat, mielőtt a teljes értékű engedélyt kiadná. A mostani létesítési engedély rendelkezik ugyanis egy „visszatartási ponttal”. Ennek indoklása szerint az EB-EBJ, azaz Előzetes Biztonsági Jelentés elfogadása hiányzik ahhoz, hogy az erőmű érdemi részének kivitelezése elkezdődhessen, ez az atomiparban a tervek lényegét jelenti a portál szerint.

Emlékeztetnek:

2019-ben ezt a jelentést nevezte az engedélyezési eljárás legfontosabb elemének Horváth Miklós, Paks II. Zrt. vezérigazgató-helyettese is.

Most valójában a következő munkákra kaptak engedélyt:

• talajszilárdítás,
• munkatér lehatárolásához szükséges vízkizárást célzó munkálatok, így különösen résfalazás, valamint
• a fenti alpont szerinti munkálatokkal lehatárolt munkatérből történő talajkiemelés,
• illetve ezenfelül a nukleáris szigetek alaplemez betonvasalásának készítése,

A 444-nek nyilatkozó, a beruházáson dolgozó szakember szerint természetes, hogy frissíteni kell a 2020-ban leadott, még a 2019-es adatokra épülő tervet. Egy, a beruházást ellenző szakértő szerint viszont ez csupán üres látványosság politikai megrendelésre.

„A létesítési engedélyt kiadásával tulajdonképpen az Országos Atomenergia Hivatal arról nyilatkozott, hogy a létesítmény az összes műszaki megoldásával teljesíteni tudja a magyarországi hatósági követelményeket, a projekt haladhat tovább” – összegzett ugyanakkor Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja az Infostart cikke alapján. Hozzátette:

bár szükség lesz még építési, beszerzési, gyártási és összeszerelési engedélyekre, az erőmű koncepcióját elfogadta hatóság.

Így az megvalósítható lesz a telephelyen biztonságosan a követelményeknek megfelelően.

A paksi atomerőmű korábbi kormánybiztosa szerint így a további részengedélyek szükségessége mellett is a munka fel tud gyorsulni, a következő hónapokban elindulhat a munkagödör elkészítése és a betonozás, ám az érdemi építkezésig még egy évnél is többnek el kellhet telnie.

Aszódi úgy látja, a beruházás legkorábban nyolc év múlva fejeződhet be, tehát „optimális ütemezéssel is” a 2030-as évek első felében fog tudni ténylegesen villamos energiát termelni a Paks 2 két új blokkja.