Az előrejelzések szerint Európában az idén nyáron tapasztaltnál is szélsőségesebb időjárás várható.
Még akkor is megszokottá válnak a rendszeres aszályok és erdőtüzek, ha az országok teljesítik a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott klímacéljaikat – írja egy brit tanulmányra hivatkozva a Bloomberg.
A klímakutatással foglalkozó brit Met Office Hadley Centre által készített tanulmány szerint Európa rekordokat megdöntő hőhulláma kevesebb mint 15 év múlva már csak egy átlagos nyári meleg lesz:
Az évszázad végére egy átlagos nyáron több mint 4 Celsius-fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti szintnél, ami több mint kétszerese a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 fokos maximumnak.
"A helyzet tovább fog romlani, és az előrejelzések szerint Európában az idén nyáron tapasztaltnál is szélsőségesebb időjárás várható" – mondta David King, a klímakutatással foglalkozó nemzetközi szakértői csoport (CCAG) elnöke. A klímahelyzet további romlásának okait elemezve King arra figyelmeztetett, hogy az idén mért adatok nem veszik teljes mértékben figyelembe az Északi-sarkvidék instabilitását, amely – véleménye szerint – globális fordulópontot jelent. A jégolvadás ugyanis dominóhatást kiváltva jelentős következményekkel járhat az egész bolygóra nézve.
Ráadásul az EU Közös Kutatóközpontja szerint az emelkedő hőmérséklet miatt Európában az elmúlt 500 év talán legsúlyosabb aszálya tapasztalható. Ennek már most is számos következménye van, a terméskieséstől kezdve a kulcsfontosságú folyók, például a Rajna teherforgalom számára átjárhatatlanná válásáig. A szélsőséges időjárás következtében tehát felborulnak az európai ellátási láncok, és tovább nő a már most is magasra szökő infláció. Ugyanakkor Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Romániában erdőtüzek is pusztítottak, nagyjából Belgium egyötödének megfelelő terület égett le – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.
Az EU hosszabb távú kibocsátáscsökkentési tervei továbbra is a kijelölt úton haladnak: a blokk célja, hogy az évtized végére 55%-kal csökkentse a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását. Globális szinten az országok novemberben Egyiptomban találkoznak, hogy megvitassák, miként lehet teljesíteni a szigorúbb éghajlatvédelmi célokat. Azonban aggodalomra ad okot, hogy ez már nem lesz elég a szélsőségesebb felmelegedési forgatókönyvek megakadályozásához.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Az erős hőhullámok miatt veszélybe került Spanyolországban az olívaolaj-termelés
Hőhullám vonul végig Európán, két városban 42 foknál is melegebb volt
„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken
<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.