A hőhullám megviseli a pázsitot, ha tövig nyírják, a talaj is jobban kiszárad alatta. A budapesti főtájépítész fotókkal bizonyítja, hogy miért nem baj, ha kissé rendezetlen a gyep.
Látványos fotóval mutatja be Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítész azt, hogy mennyit számít egy gyepes felületnek a hőségben, ha nincs tövig levágva. A főpolgármesteri hivatal tájépítészeti osztályvezetője a Facebookon osztott meg egy képpárt, ugyanazon utca két szakaszának járda melletti zöldsávjáról.
Az egyiken magasabbra nőtt, gazosnak tűnő, de mégis zöld, virágzó gyep látható, a másikon rendezettebbnek látszó rövidre nyírt füves terület, ahol azonban feltűnően tikkadtak a fűcsomók.
A tájépítész magyarázatot is fűz mindkét képhez. A magasabbra hagyott gyep esetében például azt írja:
Hajnali harmatcsapda, párologtató felület = természetes légkondi.
A tövig nyírt gyepnél pedig, hogy
Teljesen kiszáradva a növényzet és a talaj. Az utóbbiról gondolják sokan: így van rend.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
RTL: Kihaltnak hitt vadvirág tűnt fel egy óbudai méhlegelőn
Csak az a szép zöld műgyep - ebben utaznak Bicskei Bertalan fiai
„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.