A kormány energiapolitikája ellen tiltakozva pénteken a Mol százhalombattai kőolaj-finomítójánál akciózott a Greenpeace: azt vetítették ki az üzemre:

Véres profit: szégyen!”

A szervezet szerint a magyar kormány hamis érvekre hivatkozva gáncsolná el az orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre bevezetni tervezett uniós embargót annak érdekében, hogy a Mol nyereségét, amelyet az olcsó orosz olajon zsebel be, ne veszélyeztesse semmi. Felidézték: a gáz- és olajipari vállalat pénteken megjelent első negyedéves pénzügyi jelentéséből kiderül: 38 százalékkal növekedett a profitja 2021 első három hónapjához képest.

Erősen indította az évet a Mol

Nagyot nőtt a Mol-csoport EBITDA-eredménye az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítési mennyiség 11 százalékkal emelkedett, részben a megugrott magyarországi fogyasztás miatt.

Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányfelelőse szerint az háború két és fél hónapja alatt számos kormány kezdte el keresni a kiutat az orosz gáz- és olajfüggőségből, mert érzik, „hogy ez az egyetlen morálisan járható út”. A magyar kormány azonban, amely az embargó megvétózásával újra az agresszort támogatná, nem ezt járja.

A Mol – olvasható a közleményben – hatalmas profitot zsebel be azon, hogy a háború kitörése jelentősen, jelenleg nagyjából harmadával alacsonyabb áron szerzi be az orosz (Ural) olajat az Európában mérvadó Brent olajhoz képest, ami óriási versenyelőnyt biztosít számára a többi, nem orosz olajat vásárló olajcéghez képest. Ráadásul, sok más céggel ellentétben nem hagyott fel az oroszországi tevékenységével, sőt növelte is az ottani olajtermelését.

A Mol az olajembargóval elveszíti minden helyzeti előnyét, de óriási lehetőségeket is kínálhat a brüsszeli egérút

A Greenpeace szerint hamis az a kormányzati érvelés is, amely szerint az orosz gáz- és kőolaj biztosítja Magyarország energiabiztonságát, hiszen a háború már önmagában sok szempontból veszélyezteti az ellátást. Úgy látják, hogy e veszélyekre fel kell készülni, elsősorban a közlekedési szektor átalakításával, takarékossági és más, a felhasználást csökkentő intézkedésekkel, magyar és uniós szinten egyaránt. Erre – jelezték – a klímaválság miatt is szükség volna, ahogyan a megújuló energiahordozókra való mielőbbi áttérésre is.

A szervezet azt írta, a kormány állításaival ellentétben Magyarországnak minden lehetősége meglenne arra, hogy mástól vásároljon olajat: az Adria vezetéken nagyjából 10 millió tonna nyersolajat lehet évente behozni, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit jelenleg a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból importálunk.

Szerintük az sem igaz, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítót csak évek munkájával és súlyos befektetések árán lehetne alkalmassá tenni arra, hogy máshonnan érkező nyersolaj feldolgozására is alkalmas legyen, hiszen lehet az oroszhoz hasonló olajokat is beszerezni a nemzetközi piacról.

A különféle kormányzati szereplők után pénteken Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az EU-ban tervezett olajembargóról. Úgy fogalmazott: az arról szóló javaslat felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával. Szerinte, ha elfogadják, a rezsicsökkentésnek vége. Ő a megmentéséért harcol, ezért is írt levelet Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amelyben elutasítja a szankció tervét.

Orbán: Az olajembargóról szóló javaslat felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával

A parlamenti választás és újabb miniszterelnöki felkérése óta először nyilatkozott a Kossuth rádióban Orbán Viktor. Beszélt az uniós szankciócsomagról, Magyarország energiabiztonságáról, a háborúról és a kormányalakításról is.