Jelenleg is zajlik a Velencei-tó vizének pótlása, a Pátkai-tározóból még eresztik a vizet a tóba – közölte az Országos Vízügyi Igazgatóság a hvg.hu kérdéseire. A vízpótlás azt követően vált szükségessé, hogy tavaly nyáron kritikusan leapadt a tó. A sekély vízben az oxigéntartalom is lecsökkent, ami halpusztulást okozott. Az országos közvélemény a nyaralási idényben szembesült a helyzettel. A tó szintje egy időben már tíz centiméteren belülre közelítette meg a valaha mért legkisebb (63 centiméteres) vízállást. Tavaly szeptemberben 72 centimétert mértek.

A vízpótlást sokan már tavaly nyáron szorgalmazták. Ennek lehetőségeiről készült is akkor egy előterjesztés, ezt azonban a kormány nem hozta nyilvánosságra, csupán annyi derült ki, hogy 42 milliárd forintba kerülne, amit sokalltak.

A Vízügy víztározók segítségével igyekezett megoldani a problémát, de a Zámoly- és Pátkai-tározók vízminősége az enyhébb őszi időjárásban többek között alga- és szervesanyag-tartalma miatt ezt nem tette lehetővé. Ezért előbb a Zámolyi-tározó vizét engedték át a Pátkai-tározóba, majd amint a víz hidegebb lett, és javultak a vízminőségi paraméterek, kezdték beleereszteni a tóba is, tavaly december 8-tól – derült ki az OVF tájékoztatásából.

Ennek – és az időközben a környéken lehullott 30 milliméternyi csapadéknak is – köszönhetően

a tó szintje az agárdi mércénél a legutóbbi, szerda reggeli mérés szerint 99 centiméteres volt.

A vízügy szerint a tározók leeresztése 13 centiméterrel emelte a vízszintet, amely a vízpótlás kezdetén 83 centiméteren állt. A mostani méter körüli érték azonban még mindig elmarad a tó alsó szabályozási vízszintjétől, ami 130 centiméteres lenne a téli időszakban.

A vízpótlás az OVF szerint nem rontotta a vízminőséget, amihez az is hozzájárult, hogy a tározók vize a mocsári növényzettel benőtt területeken átszűrődve jutott a tó belső részére, már alacsony algatartalommal. Bár a tó vízminőségének ellenőrzését a téli jegesedés nehezítette, mostanra már újra zajlanak a mintavételezések és értékelések – írták.

Arra a kérdésre, hogy milyen vízállásra lehet számítani a következő időszakban, az OVF jelezte, hogy az átlagosnál szárazabb február után március-áprilisban átlagos csapadékmennyiségre van kilátás, vagyis várhatóan tovább fog emelkedni a vízszint.

A Vízügy emlékeztetett, hogy a tó fenntartható vízpótlásának további lehetőségeit az – Áder János köztársasági elnök által alapított – Kék Bolygó Alapítvány vizsgálja. "Olyan szakmai javaslat készül, amely a vízgazdálkodási szakmai szempontokat és lehetőségeket helyezi előtérbe, az optimumot igyekszik megtalálni" – írták.

Jelezték ugyanakkor, hogy a jelenlegi alacsony vízállás nem okoz visszafordíthatatlan károkat a tó élővilágában. “A vízállásváltozások ilyen mértékű változása természetes folyamatnak tekinthető.

A tó életében ezek a helyzetek megszokottak, az élővilága képes alkalmazkodni a vízállás szélsőséges helyzeteihez. Az átmenetileg alacsony vízállás a turisztikai és rekreációs igénybevételt nehezíti meg"

– írták megkeresésünkre. A Velencei-tó vízszintjének időszakos ingadozásáról és jelentőségéről tavaly a hvg.hu is írt:

A Velencei-tónak talán nem is olyan rossz, hogy most alig van benne víz

A látszólag a kiszáradás felé tartó, tömeges halpusztulással is sújtott Velencei-tó egyszerűen olyan, hogy bizonyos időközönként rendkívül lecsökken a vízszintje. Ez azonban nem feltétlenül baj, sőt: az őshonos élőlények alkalmazkodtak a tó jellegéhez, és a víz tisztán tartásában kulcsfontosságú nád megújulásához is üdvös az alacsony vízszint.