A természetben szinte láthatatlan, de élőhelyei pusztulása miatt egyre csökken a törpeegér száma. Ezért is választották idén az év emlősévé a fűszálakon és legvékonyabb ágakon is akrobatikusan mozgó, de úszni is tudó apró rágcsálót.
A törpeegeret választotta 2022-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program – közölte hétfőn a Herman Ottó Intézet (HOI). A legkisebb hazai rágcsálóként jellemzett védett törpeegér
mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor
– írták. Tudományos neve is beszédes: Micromys minutus, ami az összesen 10–15 cm közötti, apró termetére utal, aminek a felét eleve (önmagához képest) hosszú farka adja. Az apró egér háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.

A közleményben jelzik azt is, hogy a törpeegér elterjedése és állománya Európában – így Magyarországon is – visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is választották idén a 2012 óta védett (természetvédelmi értéke 25 000 forint) kis rágcsálót az év emlősének, amivel szeretnék felhívni a figyelmet sérülékeny élőhelyeinek védelmére.
A szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása kiemelten fontos a faj védelme érdekében is – írták.
Aki látott már törpeegeret, az igen szerencsésnek vagy jó szeműnek mondhatja magát, hiszen, mint a közleményből kiderül:
apró termete, rejtőszíne és sűrű növényzetű élőhelye révén szinte láthatatlan.
Pedig érdemes figyelni, mert művészien kialakított, ökölnyi fűfészket épít, és fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, ráadásul jól úszik. Mászás közben rendkívül mozgékony farkával nemcsak egyensúlyoz, hanem ügyesen kapaszkodik is.
Az Agrárminisztérium, a HOI valamint a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével működtetett Vadonleső Program 2009 óta gyűjti 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait. Az Év Emlőse kezdeményezést nyolc éve indították, és egy egész éven át tartó rendezvénysorozat is társul hozzá: tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatokat hirdetnek az adott fajjal és élőhelyével kapcsolatban. Tavaly a hermelin volt az év emlőse, lásd korábbi cikkünket lejjebb!
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.

A hermelin, a rejtőzködés nagymestere lett az év emlőse
A kormány akkor tiltja be, amikor már magától is megdögleni látszik a műhús
Könnyen lehet, hogy végnapjait éli a piaci csodának indult mesterséges húspiac: amíg a műhúsoknál továbbra is várat magára az áttörés, a növényi alapú alternatívát gyártó cégeknél rövid időn belül töredékükre estek a részvényárak. A folyamatnak több oka van, a piaci szereplők ezzel együtt optimisták, és a bátor befektetőknek a mostani szintek akár jó belépési pontot is jelenthetnek, ha épp akad elkölteni való pénzük. Lehet, hogy hazai célpontokat nem találnak, mivel a kormány újonnan bejelentett tervei szerint a teljes szegmenst betiltaná.