Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha a globális felmelegedést sikerül 2 fok alatt tartani, és időben lépnek a döntéshozók, akkor Magyarország gazdasága növekedhet legjobban. Az autóipar lehet a kulcs.
A gyakori hiedelmekkel ellentétben a fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot. Sőt, inkább lökést adhat a kelet-közép-európai országoknak, és még a klímaváltozás okozta károkat is csökkenthetik – ez derül ki a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből, amelyet az ENSZ hétvégén Glasgow-ban kezdődő éghajlatváltozási konferenciája (COP26) előtt adtak ki.
A Cambridge Econometrics szerint a visegrádi négyeket és Romániát magába foglaló térség magasabb gazdasági növekedést érhet el, ha az országok támogatják a befektetéseket az alacsony kibocsátású technológiákba és ha csökkentik függésüket a fosszilis tüzelőanyagoktól azzal, hogy helyben előállítható, nem fosszilis alapú technológiákra térnek át. Úgy vélik, a régióban kifejezetten magas az átmenetből származó növekedési potenciál, mivel ezek a gazdaságok még jelentős mértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra, tehát egyszerűbb lépésekkel – például az energiatermelés, a szállítás, a közlekedés és az épületek fűtése terén – is gyors sikereket lehet elérni.
A dekarbonizációs lépések, a zöld befektetések a térségben Magyarország, Románia és Szlovákia gazdaságának adhatják a legnagyobb lökést. Az építőipar jelentős bővülésre számíthat az alacsony kibocsátású infrastruktúrák kiépítése révén, az autóipar pedig az elektromos járművekre történő áttérésből profitálhat jelentősen. Ha a globális felmelegedést sikerül 2 fok alatt tartani, akkor
az elektromos autók terjedésével Magyarország például megőrizheti vezető szerepét a járműgyártásban.
Abban az esetben, ha a régió országai nem vesznek részt a klímaváltozás elleni küzdelemben, a 4 fokos globális felmelegedés esetén esetén a V4 országok és Románia a régiós GDP akár 3,3 százalékát kitevő fizikai károkkal számolhatnak 2050-re, míg a 2 fokos szcenárió esetén ez mindössze átlagosan 1,7% lehet – derül ki a Cambridge Econometrics számításaiból.
A kutatás szerint a régióban Magyarországon kell a legnagyobb károkra számítani, ahol a jelenlegi átlagos középhőmérséklet a legmagasabb az öt vizsgált ország közül. A száraz és forró nyarak, valamint a szélsőséges csapadékeloszlás a mezőgazdasági termelésben okoz komoly károkat. A nyári hőhullámok megnehezítik a szabadtéri munkavégzést, így az termelékenység csökkenni fog. A régió többi országában a hegyvidéki és északabbra fekvő területek hűvösebb klímájának köszönhetően kisebbek lesznek a klímaváltozás miatt várható fizikai károk.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesüljenek a klímacélok
Fejezze most már be a vitát, a tudósok 99,9%-a szerint az ember okozta a klímaváltozást
Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?
A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.
