A paradicsom mellett a paprikát is megtámadó Tomato Brown Rugose Fruit Vírus (ToBRFV) egy viszonylag új keletű kórokozó, éppen ezért még magyar neve sincs, és bizonyítottan hatékony növényvédelmi technológia sem létezik rá.

Az első diagnosztizált fertőzést 2014-ben Izraelben, majd a következő esetet 2015-ben Jordániában mutatták ki. Európában Szicíliában és Németországban, 2018-ban jelent meg először, és bár az eddigi európai előfordulások minden esetben elszigetelt fertőzési gócok voltak, a ToBRFV 2019-ben felkerült az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) figyelemfelkeltő listájára is, amelyen a potenciális veszélyt jelentő kórokozók szerepelnek.

A vírus elsődleges gazdanövénye a paradicsom, a fertőzöttség a növény levelén és termésein figyelhető meg, a tünetek megjelenését és változatait befolyásolja azonban a fajta, a fény és a hőmérséklet is. A vírus okozta elváltozás a paradicsomnak leginkább a felső leveleit érinti: klorotikus foltok jelentkeznek rajtuk, az ereik elsárgulnak, míg a termésen sárgás-barnás foltok keletkeznek, felülete érdessé válik, így az friss piaci értékesítésre alkalmatlan lesz.

A vírus az emberi egészségre nem veszélyes, csak a növényt károsítja, és a ToBRFV 30-70 százalékos hozamvesztést is okozhat. „Hollandiában a nem hivatalos fertőzöttségi arány 80 százalék körüli. Ott már több mint 100 hektárral csökkent a termesztőfelület paradicsomból az elmúlt egy évben, és uborkát telepítettek helyette” – figyelmeztet Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője.

A nyugat-európai vetőmagnemesítők és palántanevelők is óvakodnak a vírustól, sőt komoly előírásokat kell betartaniuk, hogy minimalizálják a fertőzés terjedését. „A Covid–19-hez hasonlóan a ToBRFV-t is PCR-tesztekkel szűrik, de a 6-8 hetes lappangási idő szintén a paradicsomtermesztők ellen dolgozik” – mondja Márkus Zsolt. Ezért a Veresi Paradicsomhoz beérkező palántákat ők is szúrópróbaszerűen tesztelik, és közben folyamatosan figyelik a vírussal kapcsolatos kutatási eredményeket.

A szakember szerint vészhelyzet állt elő és nem elég határozott a fellépés a vírus ellen, ugyanis engedik a fertőzött termékek kereskedelmi forgalomba hozatalát csomagolt formában, nincs széles körű tájékoztatás edukáció, a prevencióra nincs ágazati szereplőknek ajánlás, ez pedig elősegíti a vírus további terjedését.

AFP / Angélique & Guy Bescond

„Az is kritikus, hogy újfajta ellenőrző mechanizmusok szülessenek mind importőri és hatósági szinten az input anyagoknál, illetve a paradicsomimportnál. Ha nem lépünk a fertőzés terjedése ellen, és felgyorsul, a paradicsom ára az egekbe szökhet a következő három évben, és lesznek termelők, akik tönkremehetnek” – mutat rá Márkus Zsolt.

A ToBRFV egyik legnagyobb veszélye, hogy egyik paradicsomfajta sem ellenálló vele szemben, ráadásul nemcsak vetőmaggal és palántával tud terjedni, de fertőzőképes maradhat cipőn, ruhán vagy a paradicsom szállítására használt rekeszeken is.

Márkus Zsolt szerint ezért az egyetlen fegyver jelenleg a megelőzés, hiszen a vetőmagnemesítők szerint akár 2-3 évbe is telhet, mire elő tudnak állni a vírussal szemben rezisztens fajtákkal. Egy hónap alatt pedig a teljes állományt tönkre teheti a kórokozó.

Reviczky Zsolt

A paradicsom a világ legjelentősebb zöldségfaja, termőterülete a legfrissebb FAO adatok szerint 4,7 millió hektár, amelyről 163 millió tonna, termést takarítottak be. A vírus megjelenése azért is rossz hír, mert az összes megtermelt paradicsom mennyisége a világon az utóbbi 20 évben majdnem megduplázódott. Magyarországon egyébként üvegházban egész évben termesztenek étkezési paradicsomot: körülbelül 110 ezer tonnát takarítanak be egy évben.

Nyitókép forrása: Facebook/E-Plantpathology