Azonnal politikai vitatémává vált Magyarországon, hogy Budapesten méhlegelőket alakítanak ki: kormánypárti megmondóemberek egyből a főpolgármester alkalmatlanságát látták a Főkertnek abban a kezdeményezésében, hogy több helyen alakítottak ki olyan területeket, ahol például ritkább fűnyírással igyekeznek csábító környezetet kialakítani a méhek számára. Vagyis ezek a területek gazosabbnak látszanak ettől.

Pedig mindehhez nincs sok köze Karácsony Gergelyhez: világszerte egyre több országban látni hasonló kezdeményezést, hogy védjék a beporzó rovarokat, és ebből a nagyvárosok is jelentősen kiveszik a részüket. Csökken a méhek vidéki természetes élőhelye, és ahogy a küldi példák is mutatják: az ilyen akciók sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy élő- és táplálkozóhelyet biztosítsanak a rohamosan csökkenő méhpopulációknak. Hiszen ha nincs méh, nincs élelem sem.

Na de mik is azok a méhlegelők? A méhlegelő egy olyan terület, ahol kifejezetten olyan növények vannak, amelyek táplálékot szolgáltatnak a méheknek. Egyre több városi méhlegelőt alakítanak ki az elmúlt időszakban, mint ahogy azt teszi a Főkert is: a 2021 tavaszán induló Vadvirágos Budapest program keretében az ökologikusabb fenntartás felé lépnek azzal, hogy extenzív, vagyis terjeszkedő gyepgazdálkodási programot vezetnek be. Az első körben kísérleti projektként több mint 28 hektárnyi területen alakítanak ki rovarbarát zöldfelületeket a fővárosi parkokban és zöldsávokban

A méhlegelők kialakítása nem olyan bonyolult feladat, összességében jólfésült gyepek helyett vadvirágos réteket jelent, amit úgy érnek el a Főkertnél, hogy az évi 5-7 kaszálása helyett 1-3-szor kaszálnak a kijelölt területeken, hogy hagyják a virágokat fejlődni. Így ezek a kevésbé bolygatott helyek, zöldterületek élő- és táplálkozó helyet nyújtanak majd reményeink szerint a rovaroknak. Így ha elhagyatottabbnak tűnő zöldterületet lát a fővárosban, ne szidja egyből a közterületfenntartókat: a rovaroknak és a növényeknek akarnak így jót.

Elsősorban kevésbé frekventált helyen alakítják ezeket, ahol az ott kikapcsolódni vágyókat nem zavarja, és a „méhlegelőre” csábítandó beporzó fajokat sem zavarja az emberi tevékenység. A városi réteket tájékoztató táblákkal is ellátja a Főkert, hogy a parkhasználókat informálják: nem zöldfelület fenntartási hiányosságról, hanem tudatos ökologikus zöldfelület-gazdálkodásról van szó. Azt, hogy a Főkert hol alakít ki méhlegelőket, itt nézheti meg.

Van okuk aggodalomra az allergiásoknak?

Röviden: nincs. Egy kicsit hosszabban: a Főkert tájékoztatója szerint a vadvirágos réteket olyan jó állapotú gyepfelületeken létesítik, ahol nincs tere az invazív, allergén gyomoknak a megtelepedésre. Az invazív, kontrollálatlanul terjedő növényfajok valóban növelhetik az allergiások szenvedéseit, a méhlegelők esetében azonban nem beszélhetünk ilyenekről. Bár több virág több pollennel is jár, így elkerülhetetlenül növekszik a pollenmennyiség a virágzás ideje alatt, ezek a növények azonban természetes növénytársulások, a terület eredeti, őshonos vegetációjának fajai, amelyekhez szervezetünk is hozzászokott. A virágos gyepen a vadvirágok időben és térben is elszórtan jelennek meg, ezáltal a terület pollenszennyezése az intenzív egynyári vagy évelő virágágyak töredéke lesz.

Mi magunk is nyithatunk méhbisztrót az erkélyen vagy éppen rovarhotelt

A jó hír, hogy a bárki kiveheti a részét abban, hogy Budapesten egyre több méh lehessen és növekedjen a biológiai sokszínűség: a Főkert szerint ezt kétféleképpen tehetjük meg.

Az egyik, hogy ültethetünk vadvirágokat és nektárdús növényeket, akár csak az erkélyünkön egy virágládában, a másik pedig, hogy telepíthetünk rovarhotelt. „Kereskedelmi forgalomban számos, változatos összetételű vadvirág magkeverék kapható, melyeket a kert egy ritkábban használt részén elvetve szemet gyönyörködtető, színes méhlegelő rétet hozhatunk létre, de egy minirétet, „méhbisztrót” egy balkonládában, akár a belvárosban vagy egy lakótelepen is létrehozhatunk” – javasolják. A rovarhotelek pedig olyan mesterséges tárgyak, melyek a magányos darázs- és méhfajok talajba, korhadt fákba vagy partfalakba fúrt járatait imitálják: nádszálakból, lyukacsos téglákból, bambuszrudakból vagy kifúrt farönkökből akár mi magunk is készíthetünk ilyet, de készen is vehetünk rovarhoteleket.

Kétezer rovarfaj munkája

A ma termesztett növényeink több mint 80 százalékának a termése függ attól, be tudják-e porozni beporzó rovarok, illetve, hogy milyen intenzitással. Számos növényfajt ugyanis rovarok (így nem csak méhek, hanem darazsak, lepkék és különböző bogarak) poroznak be: csak néhány példát említve ilyen a repce, a napraforgó, a lucerna, de hogy még közelebb menjünk a saját konyhánkhoz, a paradicsom és az áfonya, az alma, a körte, a cseresznye és az eper is. Európában csaknem 2000 rovarfaj látja el a beporzást. A méhlegelőkre azért is van szükség, mert a beporzó rovarok számának változása, gyors csökkenése közvetlenül hat a növények mennyiségére, köztük a legtöbb, általunk fogyasztott gyümölcs és zöldség mennyiségére is. Manapság pedig egyre kevésbé találnak a méhek megfelelő pollen- és nektárforrást a természetben. Magyarul: az az egyre kevesebb méh is egyre inkább éhezik. Emellett a rovarok sok más állatfajnak jelentenek táplálékforrást, így fogyatkozásuk más fajok egyedszámára is hatással van.

Méhek a nagyvárosokban

A Yale egyetem kutatói is hangsúlyozták: a városoknak, a városi kerteknek és zöldterületeknek, így járdaszegélyeknek, parkoknak is óriási szerepe van abban, hogy segítsék a klímaváltozás, a természetes élőhelyük pusztulása és a kémiai vegyirtók miatt is egyre drasztikusabban csökkenő méhpopulációt.

Chicagóban 2008-ban, négy évvel azután, hogy megnyitották a napraforgókkal és látványos, lila virágokkal rendelkező méhbalzsammal teleültetett Lurie kertet, olyan, őshonos méhfajtát láttak ott boldogan falatozni, döngicsélni és nektárt gyűjtögetni, amelyet még nem észleltek Illinois-ban. Az Egyesült Államokban 2015-ben nagyszabású projektet indítottak: azt szorgalmazzák, hogy az amerikaiak olyan virágokat ültessenek, amelyek ugyanolyan szépek, de még a méheknek is táplálékul szolgálnak.

Az Egyesült Királyságban arra jöttek rá, hogy a városi méz jobbnak is bizonyul több esetben, mert itt többféle növényből gyűjthetik össze a nektárt, mint vidéken, ahol csak egy óriási tábla áll rendelkezésükre. A városokban ráadásul általában 2-3 fokkal melegebb is van, mint vidéken, így hosszabban virágoznak a növények: ez pedig hosszabb ebédidőt jelent a méheknek. Kutatások szerint a városban élő méhek produktívabbak is, mint vidéki társaik. Franciaországban például a párizsi méhek több mézet termelnek és alacsonyabb a halálozási rátájuk, mint a vidékieknek, ahol intenzív gazdálkodást folytatnak és rovarirtókat használnak. London kapcsán is azt hangsúlyozták a szakértők: nem elég, hogy felívelőben van a városi méhészkedés trendje és egyre többen létesítenek kaptárokat, a méheknek táplálkozniuk is kell. Ehhez pedig nem megfelelő a legtöbb városi virágos terület, mert nem biztosítanak megfelelő nektárt, így élelmet a méheknek. Egy professzor pedig azt is kiemelte: be kell bizonyítani, hogy a méheknek megfelelő táplálékot biztosító vadvirágok is szépek és évelőként olcsóbbak is, mint az ágyásokba ültetett, rövid életű, nektárral nem rendelkező növények. A biodiverzitást pedig az előbbiek segítik. A vadvirágok többsége ráadásul folyamatosan virágzik: így a méhek is más rovarok is folyamatosan csemegézhetnek belőlük.

Bécsben nemrég jelentették be, hogy méhek millióit telepítik a megállók köré: az osztrák fővárosban a kihasználatlan, sínek melletti zöldterületeket hasznosítanák úgy, hogy ezáltal növeljék a biológiai sokszínűséget. Így ahol csak lehet, virágos réteket alakítanak ki a méheknek, terveik szerint pedig a közelben lévő kiskertek tulajdonosai is jól járnak: növényeiket több méh látogatja, így jobb termésre számíthatnak.

Hollandiában 2018-ban indítottak el egy nemzeti beporzó stratégiát: ennek keretében több mint 40 kormányzati és civil partner vállalta, hogy méhhoteleket és bisztrókat alakítanak ki a rovaroknak. Hollandia a világ második legnagyobb exportőre a mezőgazdasági termékek terén, így nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontos, hogy a méhpopuláció ne csökkenjen, mert akkor nem fognak tudni élelmiszert termelni. A program keretében Amszterdamban kialakítottak számos rovarhotelt, a füves területeket vadvirágos rétekkel váltották fel, és felhagytak a vegyi rovarirtókkal. Utrechtben pedig a buszmegállókat alakították át amolyan méhpanziókká: a buszmegállók lapos tetején egyszerűen a rovaroknak is megfelelő, őshonos növényekkel tarkított részeket alakítottak ki. Ezek ráadásul a városi port is megfogják. A stratégia pedig sikeres: 2021-re stabilnak mondható a holland méhek populációja.