Zhvg Dobos Emese 2021. március. 22. 18:00

Mi köze az élelmiszer-hulladéknak a járványokhoz?

A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?

Zhvg

A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.

„Az ételhulladékra mostanra úgy is tekinthetünk, mint az új műanyagra, ha a környezeti hatásokat vesszük figyelembe” – Simon Anita, az Alteo Nyrt. hulladékgazdálkodási divízójának vezetője vélekedik így. A szerves hulladékokból eredő metánkibocsátás rendkívül jelentős, miközben az élelmiszer-pazarlás az ellátási lánc minden egyes szereplőjénél magas: legyen szó akár a termelőkről, akár a kereskedőkről, akár rólunk, fogyasztókról. "Németországban nem is tudod úgy levinni a szemetedet, hogy abból ne tudnál mindent szelektíven gyűjteni. Ebben a tekintetben még bőven van még mit tanulnunk, de egyre több a pozitív kezdeményezés nálunk is" – mondja.

Simon Anita ezek között kiemeli az új hulladékgazdálkodási törvényt is, amely sokakat eltéríthet attól, hogy csak lerakják a hulladékot, ehelyett a hasznosítást ösztönzi. Ám a lakosság részvételére ugyanúgy szükség van, annál is inkább, mivel a háztartásokban keletkezik az élelmiszer-hulladék egyharmada. „Itthon például azok, akiknek van kertjük, gyakran komposztálnak. Ezt városban már nehezebb megoldani. Ugyanakkor a használt sütőolaj szelektív gyűjtése és leadása nagy lendületet kapott” – mondja jó példaként. Kiemeli: egyre több helyen adhatjuk le a használt sütőolajat, ez pedig egyszerre társadalmi felelősségvállalás és üzlet az áruházaknak: a használt sütőolajból biodízel alapanyag lesz, 100 százalékban újrahasznosítható.

Nem mindegy, hogyan hasznosul az élelmiszer-hulladék

A Biotrans Kft. a 2020 szeptemberében indított CseppetSem! kampány keretében kitelepüléseken telepít gyűjtőpontokat, onnan szállítják el az olajat. A program keretében folyamatosan veszik fel a kapcsolatot az önkormányzatokkal, áruházláncokkal, és olyan szervezetekkel, amelyek a gyűjtőpontjaiknak helyet tudnak biztosítani: mostanra 600 önkormányzattal együttműködésben 900 gyűjtőpontot helyeztek ki. Egy kisebb forgalmú helyen lényegében egy szelektív szemétgyűjtőnyi helyre van csak szükség ehhez. A céggel együttműködő áruházaknak pedig olyan gyűjtőt helyeznek ki, ami automatizált: a Biotrans központjában látják, mikor telik meg az edény és ennek fényében ürítik.

„Ahogy bővül a gazdaság, úgy keletkezik egyre több hulladék is. Ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá vált az egyén és a közösség szintjén is az, hogy a megtermelt élelmiszer lehetőleg ne a szemétben végezze” – mondja Zaják Péter, a társaság ügyvezetője. A cég a használt olajon kívül élelmiszer-hulladékot és lejárt szavatosságú élelmiszereket gyűjt be. A cél, hogy az egész országban mindenki számára, a közvetlen közelében elérhető legyen a használt olaj szelektív gyűjtése.

Zaják Péter az egyre növekvő tudatosságra példaként említi, hogy egyre több áruház árulja kedvezménnyel a lejáratközeli termékeket, vagy ajánlja fel azokat az Élelmiszerbank számára. Ami az ő munkájukat illeti: „A beérkező hulladékokat a cégünk törökbálinti telephelyén dolgozzuk fel kicsomagoló gépek segítségével. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy a szerves anyagot elválasztjuk a műanyag-, papír- vagy fém csomagolóanyagtól, így csak az kerül a lerakóba, aminél az elkerülhetetlenül szükséges. A beérkezett anyag 95 százaléka hasznosul, 5 százalék csupán az, ami lerakóban végzi."

Az élelmiszer-hulladékok esetében jelenleg a legjobb hasznosítás a biogázgyártás, annál is inkább, mivel a hozzájuk beérkező élelmiszer-hulladékok nagy része már emberi fogyasztásra alkalmatlan, így adományként nem hasznosulhat. "Mi havonta 1200 tonna élelmiszerhulladékot szállítunk olyan biogázüzemek részére, amelyek ezt az anyagot használják alapanyagként a biogázgyártáshoz, majd végső soron villamos áram előállításához” – magyarázza.

Zaják Péter az új és újabb megoldások mellett a szemléletformálás fontosságára hívja fel a figyelmet: "még hosszú út áll előttünk, mire elérjük, hogy a biológiailag bomló élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtése mindenki számára fontos legyen".

Nyugat-Európában arra is már számtalan példát látni, hogy az áruházak polcairól „kinézett”, csúnyább, barnább, megütődött zöldségek és gyümölcsök dzsúzként vagy szószokként „születnek újjá.” „Fontos, hogy észrevegyük azt, hogy ezek a zöldségek és gyümölcsök nem hulladékok, hanem igenis értéket lehet belőlük gyártani” – mutat rá a változó szemléletre.

Kiemeli a vásárlói szokások fontosságát is: „Tökéletes polcképet várunk. Nem, vagy ritkán veszünk meg olcsóbban egy rövid lejáratú élelmiszert, inkább a hosszabb szavatossági idejűt választjuk, törekedve arra, hogy azt otthon tovább felhasználhassuk" – véli. Főleg Nyugat-Európában azonban már az is jelentős irány, hogy kifejezetten a lejárati idő utáni, de még fogyaszthatósági dátum előtti élelmiszereket erre a célra nyitott üzletekben vásárolhatjuk meg: töredékáron kínálják így a még tökéletesen fogyasztható élelmiszereket, és amellett, hogy ezek a kezdeményezések a tudatos vásárlást ösztönzik és spórolhatunk is így.

Koronavírus és eldobott étel?

Zaják Péter arra is emlékeztet, mekkora egészségügyi kockázatot jelent az élelmiszer-hulladékok jelenléte. „A koronavírus-járvány miatt nagyobb publicitást kapott az a veszély, melyet az állatokban előforduló vírusok az emberiség számára jelentenek. Eddig csak a szakemberek számára volt jelentősége a madárinfluenza- vagy a sertéspestis elleni védekezésnek, ami most nagy nyilvánossághoz juthat el” – mutat rá.

Az összefüggés azonban régóta jól ismert: "A moslékként használt élelmiszer-hulladékból megbetegedhetnek az állatok, ez pedig átterjedhet az emberekre. Talán a lakosság számára a mostani járvány nyilvánvalóvá teszi a sertéspestisben is rejlő lehetséges veszélyeket, így mindenki jobban fog ügyelni a szabályok betartására” – teszi hozzá.

A koronavírus más változást is hozott. Sipos Anita arra emlékeztet, hogy a pandémia jelentősen átrajzolta annak a térképét, hol és hogy is keletkezik az élelmiszer-hulladék. Az egyik legszembetűnőbb változás azonban, hogy a mennyisége nemhogy csökkent volna, nőtt. Egy ír, élelmiszermentéssel foglalkozó vállalkozás, a FoodCloud például a világjárvány alatt 75 százalékkal több élelmiszert forgalmazott. Mivel az éttermek zárva vannak, főleg a kereskedők és a fogyasztók felelősek a pazarlásért, ráadásul így a csomagolt hulladékok aránya is magasabb lett.

Simon Anita arra is felhívja a figyelmet, hogy minden élelmiszert nem lehet megmenteni. Épp ezért jó, hogy vannak technológiák, például a biogáz, ahol ezek a szerves hulladékok hasznosulni tudnak. A keletkező végterméket, a komposztlevet pedig a mezőgazdaságban is fel lehet használni. A gond azonban az, hogy

amilyen mértékben nő a hulladék aránya, a hasznosítás kapacitásai végesek.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.

Zhvg
A sorozat további cikkei
zöldre át

Nem kell már sokat várni az elektromos autók forradalmáig

Az elektromos autók árát, a töltési lehetőségeket számos tényező befolyásolja. Miért teszi le valaki a voksát egy elektromos jármű mellett? A választási szempontok – az elérhető alternatívák – azonban dinamikusan változnak, és nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány is a káros kipufogógázokat hírből sem ismerő autók jövőjének kedvez. A szakértők mindenesetre azzal számolnak, hogy még többen ülnek majd személyautóba, mint eddig.

Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról