A nyugat-európaiak háromszor annyi műanyagot használnak, mint a globális átlag.
Az európai emberek növekvő klíma- és környezettudatossága ellenére még mindig túl sok műanyagot termel és használ a társadalom – állapította meg csütörtökön bemutatott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Az európai vizekben felhalmozódó maszkokról és egyszer használatos zacskókról készült felvételek hatására a koronavírus-járvány idején még inkább a figyelem középpontjába került a műanyagszemét problémája. Még ma is túl gyakori az egyszer használatos műanyag termékek alkalmazása. „A műanyag okozta kihívások nagyrészt arra vezethetők vissza, hogy termelői és fogyasztói rendszereink nem fenntarthatók” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA főigazgatója.
A legjobb módszer a szakértők szerint egy alapvetően fenntartható és körforgásban lévő műanyaggazdaság, amelyben az anyagokat okosabban és jobban használják fel és hasznosítják újra. Emellett a műanyagokat fenntartható nyersanyagokból kellene előállítani.
A koppenhágai székhelyű szervezet jelentése szerint Európában 2018-ban 61,8 millió tonnányi műanyagot használtak el. Ez a mennyiség viszonylag stabil, miközben más földrészeken folyamatosan növekednek az értékek.
A nyugat-európaiak fejenként évente háromszor annyi műanyagot használnak, mint a globális átlag.
A közép-európai felhasználást nem közölte a jelentés.
A szakértők szerint a pandémia és a klímaváltozás még inkább a figyelem középpontjába emelte a műanyagszemét okozta válságot. Viszont éppen a járvány elleni védekezésben nagy szerepet játszik a műanyag: a maszkok jelentősen hozzájárulnak a vírus terjedésének megakadályozásához. Az éttermek egy része házhozszállítási szolgáltatásra állt át, amit többnyire műanyagból készült eldobható dobozokkal oldanak meg. Megnövekedett az online vásárlások száma és így a házhoz szállított csomagok száma is. Mindezek veszélyeztethetik az Európai Uniónak a műanyagszemét csökkentése érdekében tett erőfeszítéseinek sikerét.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Nagy gyomrost ad a környezetnek az ételrendelések csomagolása
Nébih: Illegális a bambusz pohár, hamarosan súlyos bírság vár arra, aki ilyet forgalmaz
Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?
A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.