Alulértékeljük a kölest, holott kevesebb vízre van szükség a termesztéséhez, ellenállóbb a szárazsággal szemben, és a tápanyagtartalma szempontjából is kiemelkedő – figyelmeztetnek tudósok.
Jobban reagál a szárazságra és az extrém hőségre a köles mint a gabona – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, melynek eredményeiről a Phys.org számolt be.
A kutatók szerint ez reményre ad okot, mert nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogyan hat majd a klímaváltozás hosszú távon a mezőgazdasági növényekre és így az élelmezésbiztonságra.
„Az indiai köles fontos gabonanövény, ráadásul ugyanakkora a tápanyagtartalma, mint a búzának, de cinkből és vasból is több van benne” – mondta Wolfram Weckwerth, a kutatás vezetője. A kölestermesztéshez ráadásul kevesebb vízre is van szükség, mint például a gabona, a rizs vagy a kukorica esetében.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Súlyos szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat a rizsben lévő arzén
Gabona nélkül maradhat a világ nagy része, ha beüt a klímaváltozás
És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.