Műsorának címe sokaknak ismerős lehet.
Kék bolygó címmel rendszeresen jelentkező podcast műsort indít Áder János köztársasági elnök, az egyes epizódok hétfőtől kéthetente jelennek meg.
Az M1-en elhangzott: a köztársasági elnök a beszélgetésekben környezetről, vízről, klímáról kérdezi szakértő vendégeit. Arról is szó lesz, hogy milyen válaszokat adunk a klímaváltozásra, a körforgásos gazdaság megteremtésére, a vízválságra vagy a fenntartható életmód biztosítására.
Az első adásban Kína - mint a világ legnagyobb károsanyag kibocsátója - 2060-ra vállalt karbonsemlegessége lesz a téma. A kínai elnök, Hszi Csin-ping szeptember végén az ENSZ virtuális közgyűlésén jelentette be, hogy várhatóan már csak 2030-ig növekszik a szén-dioxid-termelésük, és 2060-ra elérik, hogy az ország egyáltalán nem bocsát ki szén-dioxidot.
Az első adás vendége Bartus Gábor környezetgazdász lesz, aki szerint a kínai társadalom ott tart, hogy nem szenved hiányt semmiben, mindent előállít a maga számára. Azonban most kezdik észrevenni, hogy ennek az lett az ára, hogy súlyosan szennyezetté vált az ország levegője.
Ugyanakkor már ma is Kína gyártja a világon a napelemek 70 százalékát, a szélkerekek felét és az elektromos autók elterjedéséhez szükséges litium ionos akkumulátorok 77 százalékát.
Érdekes, hogy a köztársasági elnök éppen ezt a címet választotta, ez ugyanis a világszerte jól ismert, köztiszteletnek örvendő brit televíziós, David Attenborough műsorának is a címe. Sőt igazából két ilyen című természetfilm-sorozata is létezik a BBC élő legendájának. Nem is beszélve a Zöld bolygó címűről.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát
A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.