Eddig már 29 veszélyeztetett bálna vetődött a partra az elmúlt két hétben Európa északi részén.
Két hete lettek figyelmesek arra a szokatlan jelenségre, hogy Európa északi részén partra vetődnek csőrös bálnák. Eddig összesen 29 esetet jegyeztek fel. Ez azért is nagyon szokatlan, mert a bálnák mélytengeri állatok, csak az óceán mélyén tudnak táplálkozni és rendkívül ritka, hogy a sekély vizek felé vegyék az irányt – ha pedig partra vetődnek, abba a legtöbb esetben rövid idő alatt belepusztulnak.
A tudósok szerint ugyanaz lehet az oka a rövid idő alatt történt eseteknek: a partra vetődéseket az olaj keresésére használt katonai szonárgyakorlatok és szeizmikus tevékenységek okozhatják, amik megriasztják az állatokat – adta hírül a The Guardian.
Az Írország partjainál kivetődött hét példány közül egynek sikerült visszatérnie a vízbe, a többi elpusztult, a Feröer-szigeteknél partra vetődött 11 bálnából azonban ötöt megöltek a húsa miatt.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Radikálisan felforgatja a tengeri táplálékláncot a globális felmelegedés
Már akkor is tovább olvadna a grönlandi jégmező, ha megállna a globális felmelegedés
Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.