Mi történik, ha egy biológus és egy művészettörténész együtt megy múzeumba?
A növénygenetikusok régóta keresik a választ arra, hogy a mai, jól ismert zöldségek, gyümölcsök hogyan is nézhettek ki évszázadokkal korábban, a modern növénynemesítések előtt. Például arra, hogy a mai harsogóan narancssárga sárgarépa mikor vált ilyenné egy szerény gyomnövényből.
Most úgy tűnik, a régi festmények adják meg erre a választ – legalábbis a cnn.com cikke szerint. Egy genetikus, és egy művészettörténész, Ive De Smet és David Vergauwen a világ nagy múzeumait járva igyekszik rekonstruálni, hogyan is néztek ki napjaink ismert haszonnövényei.
Persze nem egyszerű a dolguk, hiszen a művészek számára csak ritkán volt maga a gyümölcs a fontos, az gyakran csak melléktémaként jelent meg, nem biztos, hogy valósághűen sikerült ábrázolniuk. Nem beszélve arról, hogy nagyot csalódnánk, ha például Picasso képei alapján akarnánk fogalmat alkotni a 20. század eleji almák és körték kinézetéről.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot
Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.