Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Főként az igazán apró részecskéket viszi messzire a szél.
Többtonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba, egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe. Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be erről szóló kutatásának eredményeit.
A közúti közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka.
Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség harmadát, aminek nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
Az első modellszámítást az szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója, a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték. Eredményeik szerint nagyjából 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt. Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével.
Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncs-, további 16 ezer tonna pedig a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.
Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le”
– mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég. Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint. A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét
Mérföldkő, de a szomorú fajtából: műanyagszemcséket találtak már a Déli-sarkvidék szárazföldjén is
Lázár bejelentette: 20 perc késés után visszajár a vasúti jegyár fele, buszt küldenek nyáron a vonat helyett, ha nincs klíma
Tíz vállalással indította el Lázár János az évet: a miniszter bejelentette, hogy júniustól 20 percnél nagyobb késés után visszajár a jegyár fele, buszos rásegítéssel készülnek a nyári főszezonra, és mellékesen azt is elmondta, hogy decemberben a GYSEV-ben még nagyobb tulajdonrészt szerzett a magyar állam, úgyhogy több dunántúli megye teljes hálózatát átadják.
