Világ hvg.hu/MTI 2024. december. 09. 12:39

Megemelt készültségbe helyezték a tajvani hadsereget, miután kínai hadihajók tűntek fel a sziget körül

Két hónapja annak, hogy Kína egy másik nagyszabású hadgyakorlattal fenyegette Tajvant.

Magas készültségbe helyezték a tajvani hadsereget hétfőn, miután Kína átfogó légi korlátozásokat vezetett be a keleti partjainál, illetve kínai hadihajókat és a parti őrség hajóit észlelték a Tajvani-szoros közelében és a Csendes-óceánon. Egyes források szerint közel 90 kínai hajó lehet a régióban, és a mostani hadgyakorlat nagyobb szabásúnak tűnik, mint az előző két hasonló akció, a májusi Joint Sword-2024A és az októberi Joint Sword-2024B.

A védelmi minisztérium közölte azt is, hogy kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) hét légtérkorlátozási zónát hozott létre a Tajvannal szemben fekvő két kínai tartomány, Csöcsiang és Fucsien keleti régióiban, és a korlátozások hétfőtől szerdáig lesznek érvényben. Valamint bejelentették, hogy „a harckészültségi manőverek figyelembe veszik az ellenséges fenyegetéseket, az időjárási körülményeket és a taktikai helyzetet”.

Peking ugyanebben az összefüggésben kijelentette, hogy „határozottan meg kívánja védeni nemzeti szuverenitását és területi integritását”, Tajvant pedig ismételten Kína „elidegeníthetetlen” részének nevezte – írja az MTI.

Laj Csing-tö tajvani elnök a múlt héten érkezett vissza csendes-óceáni körútjáról, ez volt az első külföldi látogatása májusi hivatalba lépése óta. Peking határozottan elítélte a körutat, mert ellenez minden hivatalos kapcsolatot Tajpej és más kormányok között. Laj az Egyesült Államok két területére, Hawaiira és Guamra is elutazott, ahol több stratégiai fontosságú katonai támaszpont található.

A tajvani elnök útján telefonon beszélt az amerikai képviselőház elnökével, Mike Johnsonnal is, amire válaszul Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy „ne küldjön több rossz jelzést” a „tajvani függetlenségi erőknek”. Egyben óva intette Tajvant minden olyan kísérlettől, amely „az Egyesült Államok segítségével a függetlenségre törekszik”, mondván, hogy ez „elkerülhetetlenül kudarcot vallana”.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta még nem sikerült újraegyesítenie területe többi részével. Többször értésére adta, hogy ennek érdekében nem zárja ki az erő alkalmazását sem.

Kiemelt kép: A tajvani légierő gépe, amely egy kínai hadgyakorlat miatt járőrözött, leszálláshoz készült 2024. május 23-án

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.