Az orosz csapatok jelenleg nyolc kilométerre állnak Pokrovszktól, és a bevétele legalább olyan mértékben rombolná az ukrán morált, mint amennyire lelkesítőleg hatott rá a kurszki sikeres támadás.
A kurszki betöréssel egy időben a donyecki orosz támadás is lendületet kapott – írja a Financial Times.
A lap arra is utal, hogy ez a lendület többek között épp azon harcedzett ukrán alakulatok hiányának is betudható, amelyekkel az oroszországi támadást végrehajtotta a kijevi hadvezetés.
Bár az ukránok abban reménykedtek, hogy a kurszki betörés hatására az oroszok a Donbaszból vezényelnek majd át csapatokat a Kurszki régió védelmére, ez nem történt meg. Sőt, az oroszok azóta több kisebb donyecki települést is elfoglaltak, és mostanra nyolc kilométerre állnak a Donyeck maradékát védő ukránok fontos logisztikai központjától, Pokrovszktól. Ha ezt az ütemet az orosz hadsereg képes fenntartani, jó eséllyel a várost még az év vége előtt beveszik.
Az ukrán hadseregben ennek megfelelően egyre inkább kezd megerősödni az a vélemény, hogy a most előállt helyzettel kell fizetni a kurszki betörésért, és mindent összevetve ez egy meglehetősen rossz üzletnek bizonyult.
„Kurszk remek ötlet volt, és bizonyította, hogy Oroszország gyengébb, mint azt sokan hitték” – mondta egy ukrán szárazföldi alakulat parancsnoka. „De az az ára, hogy még több saját területet kellett feladnunk” – tette hozzá.
Pokrovszk és az előtte elterülő Mirnohrad együttes lakossága a háború kitörése előtt százezer fő volt. Ha az oroszok beveszik mindkét települést, azzal olyan nagyobb városok is veszélybe kerülnének, mint Kosztyantinyivka, Druzskivka, Kramatorszk és Szlovjanszk.
Ráadásul Pokrovszk eleste legalább olyan mértékben rombolná az ukrán morált, mint amennyire lelkesítőleg hatott rá a kurszki sikeres támadás.
A lapnak nyilatkozó ukrán tisztek szerint az orosz stratégia nem sokban változott a háború kitörése óta, Moszkva továbbra is a puszta számbeli fölényével próbálja agyonnyomni az ukrán védelmet. Az ukrán katonák szerint néha 1:8-as hátrányból kénytelenek harcolni, és minden kilőtt tüzérségi lövedékre az oroszok tízet lőnek vissza.
Emellett az oroszok tanultak is a korábbi kudarcaikból, mostanra már igyekeznek elkerülni a nagy mennyiségű harckocsival és harcjárművel végrehajtott rohamokat, helyette kisebb, motorizált gyalogsági egységekkel dolgoznak, pont, ahogyan a Wagner csinálta annak idején.
Ennek az a lényege, hogy a kisebb egységek több irányból érkező, egyidejű támadása megnehezíti a drónkezelők számára, hogy bemérjék az ellenséget.
„Putyin elpusztította a Wagnert, de a leghatékonyabb részeit megtartotta” – mondta Mihajlo Temper, az ukrán elnöki dandár egyik ütegparancsnoka.
A fronton küzdő csapatok mindezeken felül gyakorlatilag védtelenek az orosz támadóhelikopterekkel és siklóbombákkal szemben. „Nekünk itt nincs légvédelmünk” – jelentette ki a Pokrovszktól 70 kilométerre délre, Vuhledarnál harcoló ukrán 72. gépesített dandár egyik parancsnokhelyettese.
A települést az oroszok 2022 októberétől próbálják elfoglalni, eddig sikertelenül, és közben több ezer főnyi veszteséget szenvedtek el csak halottakban. Az elkövetkezendő hetekben azonban az ukrán tiszt szerint jobbak lesznek az esélyeik, mivel az ukrán védelem a kimerülés jeleit mutatja. „A háború kitörése óta itt senkit nem váltottak fel, pihenésre van szükségünk” – mondta.
A katonáknak az ukrán hadvezetésről is megvan a véleményük. Bár a nyugati támogatások késedelmeskedése is jelentős tényezője az egyre rosszabbra forduló helyzetnek, a katonák szerint az ukrán vezetés is hozzátette a magáét azzal, hogy túl lassan építi ki a védelmi vonalakat, és ha meg is teszi, akkor a lövészárkok és a tüzelőállások silánynak bizonyulnak.
„Amikor az oroszok februárban áttörtek Avgyijivkánál, nem voltak valódi védvonalaink” – mondta a parancsnokhelyettes, majd arról beszélt, hogy gyakran ezeket nem is jól építik ki, mivel az erdősávoktól távol, nyílt terepre teszik őket, néha dombok mögé, ami különösen megnehezíti az ellenség észlelését.
Az elmúlt hetekben az ukrán vezetés erősítést küldött Pokrovszkba, és elrendelte a védművek megerősítését is. Az oroszok azonban taktikát váltottak, és lassították a város felé való előretörésüket, és helyette megpróbálnak az ukrán csapatok oldalába kerülni Pokrovszknál és Vuhledarnál is.
Jurij, a 68. vadászdandár parancsnoka, akinek az alakulata korábban Novohrodivka sikertelen védelménél harcolt, elmondta, hogy az utóbbi összecsapások igen intenzívek voltak. „Nagyon sok embert vesztettünk, sokkal többet, mint korábban” – jelentette ki.
Beszámolt arról is, hogy az oroszok vegyi fegyverekkel kényszerítették a katonáit a lövészárkok elhagyására, majd lelőtték őket. Ez azért sem tűnik hihetetlennek, mert májusban már az USA is arra figyelmeztetett, hogy az oroszok klórpikrint vetettek be Kelet-Ukrajnában. A klórpikrint pedig már az első világháború idején is harci gázként használták.
Egy drónokkal dolgozó felderítőegység parancsnoka szerint minden valószínűség szerint Pokrovszkra Bahmut sorsa vár.