A Wall Street Journal vezércikkben üdvözli, hogy a lap tudósítója csaknem 500 nap után kiszabadult Putyin gulágjáról, ám egyben arra figyelmeztet, hogy nem Gershkovich lesz az utolsó túsz, ha nem változik meg az amerikai politika.
Evan Gershkovich rettenetes kínszenvedéseken ment át az orosz fogságban – írja saját munkatársáról a Wall Street Journal, és hozzáteszi: a csereügylet ugyanakkor rávilágít, hogy
egyes diktátorok túszszedéssel igyekeznek terjeszteni a terrorizmust külföldön.
A szerkesztőség elismeréssel adózik a Fehér Háznak a bonyolult megoldásért, hiszen több ország álláspontját kellett összehangolni a siker érdekében. Külön is tiszteleg Scholz kancellár előtt, mivel az elengedte a Putyin által annyira áhított bérgyilkost, aki máskülönben örökre a rács mögött maradt volna, miután Berlinben 5 éve agyonlőtt egy csecsen emigránst. A kancellár bevállalta, hogy politikai támadások érhetik a közreműködés miatt.
Az újság arra tippel, hogy munkatársa azért került az orosz hatóságok célkeresztjébe, mivel igen komoly jelentéseket írt a háború hatásairól, így szembekerült a Kreml propagandájával. Letartóztatása egyben üzenet volt a szakma többi képviselőjének, hogy az igazság kimondása arrafelé a foglalkozással együtt járó kockázat.
Bizonyítékot azonban nem terjesztettek elő a vád alátámasztásra, de igazából nem is volt ilyen. Gershkovich csupán gyalognak számított az orosz elnök játszmájában, amely azt célozta, hogy túszok segítségével csikarja ki az általa kivezényelt gyilkosok szabadon engedését.
A szörnyű tény az, hogy Oroszország és más bűnös rendszerek azért fognak le túszokat, mert az már bevált. Putyinnak a haja szála nem görbült meg a történtek miatt, csak a sajtója lett rosszabb, de azzal nem törődik. Viszont mondhatja ezután a bérgyilkosoknak, ha valakit el akar tetetni láb alól, hogy ha lebuknak, nem kell aggódniuk, mert megvan a stratégiája, miként érje el az elengedésüket.
Amerika számára az volna tanácsos, ha elriasztaná a túszejtőket. Azaz értésükre adná, hogy megfizetnek érte, ha amerikaiakat dugnak rács mögé. Az USA jelenleg gyengének látszik és ez kedvezőtlenül hat a sajtószabadságra, valamint az amerikai állampolgárokra a határokon túl.
Az újság nem érti, hogy a Biden-kormányzat az ügy kipattanása után miért nem folyamodott megfelelő válaszlépésekhez. Ám valamit tenni kell, mert különben többen is Gershkovich sorsára juthatnak. A túszszedők próbát tesznek majd az új amerikai elnökkel is.