Észak-koreai katonák keltek át az országot Dél-Koreától elválasztó demarkációs vonalon, az AP tudósítása szerint a déli katonák ezért figyelmeztető lövéseket adtak le rájuk. A határvillongás Észak-Koreának nem jön jókor: este érkezik Kim Dzsong Unhoz Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A két ellenséges ország közötti határ északi felén már egy ideje lázas munka zajlik, a kommunista állam katonái tankcsapdákat létesítenek, illetve újabb területeket aknásítanak el. Utóbbit azonban kétes sikerrel végzik, ugyanis a dél-koreai vezérkari főnökség közleménye szerint ezek közül nem egy a helyszínen felrobbant, és az incidensek következtében több északi katona megsebesült, illetve életét vesztette.

Kedd reggel az északiak egy építkezésen dolgozó kisebb csapata átlépte a két ország közötti demarkációs vonalat, ám vissza is vonultak, miután a déliek távozásra szólították fel őket, majd mindezt nyomatékosítandó figyelmeztető lövéseket is leadtak.

Ugyanakkor az északiaknak nem ez volt az első határsértésük még csak a közelmúltban sem: a déli csapatoknak június 11-én is figyelmeztető lövésekkel kellett távozásra bírniuk a tolakodó szomszédaikat.

A keddi incidenssel kapcsolatban azonban a vezérkari főnökség azt is elmondta, hogy vélhetően az északi katonák nem voltak tudatában annak, hogy átlépték a demarkációs vonalat, ezt bizonyítja, hogy a tüzet nem viszonozták, hanem egyszerűen visszavonultak.

A határon végzett megerősítési munkálatok sem feltétlenül a dél-koreaiaknak szólnak, inkább az országból való kiszökést próbálják ezzel nehezíteni, bár ehhez hozzá kell tenni, hogy nagyon ritka a harckocsival távozó disszidens, így a tankcsapdák talán túlzásnak minősülnének ebben az esetben.

A határincidensek száma a két ország közötti feszültség mértékével egyenes arányosságban növekedik, és az utóbbi időben az Észak- és Dél-Korea közötti kapcsolatok visszatértek a hidegháborús hagyományokhoz. Ehhez persze van némi köze annak is, hogy míg az északiak az oroszoknak szállítanak fegyvert, addig a déliek – legalábbis közvetetten – az ukránok beszállítói.

A közelmúltban pedig már mindkét ország egyértelművé tette, hogy a maga részéről semmisnek tekinti a korábbi közeledési folyamatot megkoronázó 2018-as katonai egyezményt.

A két ország között húzódó, 248 kilométer hosszú és négy kilométer széles határvonal az elmúlt évtizedekben időnként véres összecsapások helyszíne volt. Területét becslések szerint mintegy kétmillió akna borítja, és mindkét oldalon szögesdrót kerítés, harckocsiakadályok és harcra kész katonák állnak. Ez az 1950 és 1953 között vívott koreai háború öröksége, amely fegyverszünettel, nem pedig békeszerződéssel ért véget.