Törvénymódosítás nélkül, rendeletekkel próbálják enyhíteni a feszültséget, amelyez az okoz, hogy a koalíció nem tudja teljesíteni választási ígéretét.

A hétfőn vitára bocsátott tervezetek egyike „a lelkiismereti szabadsággal történő visszaélést” kívánja büntetni. Gyakori ugyanis, hogy egy-egy kórház összes orvosa ezen lelkiismereti záradék alapján tagadja meg azoknak a beavatkozásoknak az elvégzését is, amelyeket pedig a nagyon szigorú törvény is megenged, tudniillik az anya életének vagy egészségének veszélyeztetése esetén. Ma inkább a kórházigazgató vagy a megyei önkormányzati elnök vallási meggyőződése dönt az egyes orvosok lelkiismerete helyett.

A kormány most előírná: minden kórház köteles megoldani, hogy legyen olyan orvos, aki a törvény által megengedett terhességmegszakítást elvégzi. Az ügyészség pedig köteles lesz megvizsgálni minden visszautasítást, hogy a szülész nem orvosi esküjét megsértve veszélyeztette-e az anya életét vagy egészségét. Emellett az állami egészségbiztosító szerződést is bonthat azzal a kórházzal, amely megszegi ezeket a szabályokat, vagyis megvonja a finanszírozást.

A mostani kormány azt ígérte, hogy a terhesség 12. hetéig szabad lesz az abortusz, de ezt nem tudja teljesíteni. Pedig az Alkotmánybíróság 2020-as határozata után, amely megtiltotta a terhességmegszakítást a végzetesen sérült, életképtelen magzatok esetében is, óriási tiltakozásokat váltott ki, és a közvéleményben, minden lakossági csoportban mérhetően többen lettek a liberalizálás hívei. (Nyitóképünkön az új abortusztörvény ellen tiltakozók és rendőrök Katowicében 2020. október 25-én).

2020 több asszony meghalt vérmérgezésben, mert a megfélemlített orvosok nem mernek cselekedni, inkább megvárják, amíg a magzat elhal. Alkotmányt és törvényt módosítani azonban a mostani többség nem tud, mert az előbbihez nincs elég szavazata, a törvényeket pedig Andrzej Duda köztársasági elnök személyes meggyőződése alapján biztosan megvétózná, és a vétó elutasításához szintén nincs elég szavazat.

Ezért próbálkoznak az említett, törvénymódosítást és így államfői aláírást nem igénylő megoldásokkal. Emellett legalább az abortusz segítését szeretnék törölni a büntető törvénykönyvből, hogy ne fordulhasson elő az, ami 2023-ban, hogy valakit azért ítélnek el, mert adott a barátnőjének egy abortusztablettát – amelyet az illető be se vett.

Az abortuszszabályok enyhítését gátolja a kormánykoalíción belüli ellentét is. A konzervatív-jobbközép Parasztpárt és a szejm elnökét adó, hasonló irányzatú Lengyelország 2050 nem akarja, hogy a parlament enyhítse a szabályokat, inkább népszavazást javasol. A közelgő önkormányzati választások előtt ez a két párt – számos politikusának személyes meggyőződésén túl – fél a konzervatív katolikus választóktól és a kampányoló falusi plébánosoktól.

Ezzel szemben a kormány baloldali pártja követeli a mielőbbi törvényhozást, még akkor is, ha a jogszabály fennakadhat az állasmfőn. Hangsúlyozzák ugyan, hog a kormány ettől nem fog szétesni, de azért elég éles szóváltások zajlanak. A legnagyobb kormánypárt, Donald Tusk miniszterelnök szintén jobbközép, de az utóbbi években némileg balliberális irányba tolódott Polgári Koalíciója pedig keresi a lehetséges kompromisszumokat. Ennek részei az új rendelettervezetek.