Az afrikai ország régóta szolidáris a palesztinokkal, küzdelmüket az apartheid elleni küzdelemnek tekinti.
A Dél-afrikai Köztársaság szándékos népirtással vádolja Izraelt, a hágai Nemzetközi Bíróságon zajló perben az is elhangzott, hogy
a Gázai övezet elpusztítására irányuló izraeli terv a legmagasabb állami szintről származik
– írja a BBC. A dél-afrikai legfelsőbb bíróságot képviselő ügyvéd, Tembeka Ngcukaitobi szerint „nyilvánvaló” a népirtás szándéka a katonai műveletek alapján.
A tárgyalás előtt benyújtott iratokban Dél-Afrika úgy fogalmazott, hogy Izrael cselekedetei "a palesztin nemzeti, faji és etnikai csoport jelentős részének elpusztítását célozták".
Dél-Afrika azt akarja elérni, hogy az ENSZ bírósága kötelezze Izraelt a gázai katonai műveletek teljes beszüntetésére. Bár a hágai bíróság hivatalosan csak a népirtás vádjáról dönthet, az ügyet kiemelt nemzetközi figyelem kíséri.
Izrael várhatóan pénteken nyújtja be a hivatalos, jogi védekezését, de korábban az október 7-ei, 1300 ember halálát okozó Hamász terrortámadásra hivatkozva érveltek a katonai válaszcsapások jogszerűsége mellett.
Ronald Lamola dél-afrikai igazságügyi miniszter a hágai bíróságon felszólalva vitatta ezt az érvelést, szerinte semmilyen támadás "nem szolgálhat igazolásul vagy védekezésül a népirtásról szóló egyezmény megsértésére". Ezzel arra utalt, hogy Izrael aláírta az 1948-as ENSZ-egyezményt, amely meghatározza a népirtás fogalmát, és kötelezi az államokat annak megakadályozására.
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfelsőbb bírósága, a döntései elvileg kötelező érvényűek az ENSZ tagországaira, a gyakorlatban azonban nem kikényszeríthetőek. Ezt jelzi az is, hogy hiába kötelezte 2022-ben Oroszországot arra, hogy "haladéktalanul függessze fel a katonai műveleteket" Ukrajnában. Ugyanakkor azt érdemes figyelembe venni, hogy Izrael esetében komoly jelentősége van annak, hogy mit gondolnak róla mások, különösen a szövetségesei. Nem beszélve arról, hogy egy elmarasztaló végzés milyen propagandaeszközt adna az ellenfelei kezébe és hogy az előbb említett szövetségeseit is mennyire rendítené meg, akiknél jellemzően demokrácia van, így a hatalom birtokosainak törődniük kell azzal is, hogy mit gondol arról a nép, miszerint ők egy olyan államot támogatnak, amit ha ideiglenesen is, de elmarasztalt az ENSZ Nemzetközi Bírósága.
A Nemzetközi Büntetőbírósággal ellentétben a Nemzetközi Bíróság nem emelhet vádat egyének ellen olyan bűncselekményekért, mint a népirtás, de véleményének súlya van az ENSZ-ben. Az előbbi volt az a bíróság, amely nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Putyinra tavaly.
Elfogatóparancs Putyin ellen: bár Moszkva legyint, az orosz elnöknek van mitől tartania
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
Gázában a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium adatai szerint több mint 23 350 ember – főként nők és gyermekek – vesztette életét azóta, hogy a háború a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásait követően elkezdődött.
Ahogy arról a hvg360 részletesen írt, a népírtásról szóló vita már hónapokkal ezelőtt fellángolt, de a kérdés legalább annyira politikai, mint jogi.
Népirtás zajlik-e most a Közel-Keleten? Ez nemcsak jogi, hanem politikai kérdés is
A Gázai övezetben történtek kapcsán fellángolt a vita: Izrael vagy a Hamász eltörölni próbálja-e ellenfelét a Föld színéről? Már 75 éve sem volt egyszerű meghatározni az új fogalmat, a genocídiumot, és azóta is könnyű többféleképpen értelmezni.
Kiemelt képünkön Ronald Lamola, Dél-Afrika igazságügyi minisztere tart sajtótájékoztatót a Nemzetközi Bíróság előtt, Izrael ellen indított népirtási per első tárgyalási napja után. Forrás: REMKO DE WAAL / ANP MAG / ANP VIA AFP