Jelenleg is tartanak a harcok a Gázai övezetben az IDF pénteken megindított szárazföldi akciója következtében, de összecsapások zajlottak Ciszjordániában is az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között.
Most érkezett
Jason Lee, a Save the Children jótékonysági szervezet palesztinai részlegének munkatársa azt mondja, hogy jelenleg minden 10. percben megölnek egy gyermeket. A BBC-nek Jeruzsálemből nyilatkozva elmondta, hogy a 20 000 sebesült civil közül minden harmadik gyermek.
Lee szerint a fertőző betegségek száma egyre nő a túlzsúfolt körülmények és a higiéniai hiánya miatt. Hozzátette, hogy a Gázába segélyt szállító teherautók cseppet jelentenek csupán a tengerben.
„A sebészek érzéstelenítés nélkül végeznek műtéteket, az emberek mobiltelefonokat használnak zseblámpaként, hogy legyen világítás az egészségügyi intézményekben.”
„Elfogytak az olyan orvosi alapanyagok, mint a kötszerek, és 130 koraszülött csecsemő van az inkubátorokban, amelyeket az a veszély fenyeget, hogy áram nélkül maradnak” – mondta.
(BBC)
Hétfőig legalább 31 újságírót öltek meg eddig az izraeli-gázai háborúban a Bizottság az Újságírók Védelméért testülete szerint – többet, mint 1992 óta bármely más konfliktusban.
(Haaretz)
A palesztin Iszlám Dzsihád fegyveres szárnyának, az Al-Kudsz Brigádoknak a szóvivője közölte, hogy az „ellenállás” minden frakciója továbbra is szembeszáll Izrael szárazföldi hadműveletével.
„Azt üzenjük a foglyok családjainak, hogy a kormányuk a gyermekeik életét kockáztatja, hogy időt nyerjen” – mondta Abu Hamza.
„Minden perc, ami eltelik, veszélyezteti a foglyok életét” – jelentette ki.
Jeruzsálem, 2023. október 30. A Gázát irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet izraeli túszait jelképező 230 ágy egy jeruzsálemi téren 2023. október 30-án. Az izraeli hadsereg szerint a Hamász több mint 1400 embert megölt, több mint 230 izraeli és külföldi állampolgárt pedig túszul ejtett, amikor október 7-én többfrontos támadást intézett Izrael ellen.
(MTI)
A cseh államfő szerint veszélyes lenne és a terrorizmus kockázatait rendkívül növelné, ha az izraeli-palesztin konfliktus szélesebb körű, regionális izraeli-arab konfliktussá válna. Petr Pavel hétfőn egy sajtóértekezleten úgy vélekedett: a konfliktus kiterjedése gyorsan megemelné a kőolaj és a kőolajjal összefüggő termékek árát is, amit az egész világ azonnal megérezne.
"Pillanatnyilag közvetlen veszély ugyan minket (Csehországot) nem fenyeget, hiszen a Hamász egyetlen rakétája sem ér el hozzánk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugodtak lehetünk. A konfliktus kiterjedésének a veszélye igen nagy" - jelentette ki Petr Pavel hétfőn a közép-morvaországi Olmützben megtartott sajtóértekezleten. Úgy vélte: amennyiben a konfliktusba a palesztin iszlamista Hamászt támogató libanoni síita Hezbollah és a Hezbollahon keresztül Irán is bekapcsolódna, abból "olyan regionális konfliktus jöhetne létre, amelynek globális következményei lennének".
Petr Fiala cseh kormányfő a nemzetbiztonsági tanács néhány napja megtartott ülése után azt mondta: a kormányzat nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek szerint bármiféle csehországi célt terroristaveszély fenyegetne. "Mindezek ellenére a kormány intézkedéseket foganatosított a kockázatosnak minősíthető objektumot és rendezvények biztosítására" - jelentette ki a miniszterelnök.
A cseh elnök hétfőn úgy fogalmazott: amennyiben az izraeli-palesztin konfliktus átváltozik szélesebb körű izraeli-arab konfliktussá, az ösztönzésként hat a világban a radikális és a szélsőséges erőkre. "Ez a kockázat reálisan létezik, ezért nekünk is számolnunk kell vele" - vélte Petr Pavel, aki munkalátogatáson tartózkodik Közép-Morvaországban.
(MTI)
Továbbra sem válaszol a Honvédelmi Minisztérium a Dél-Libanonban szolgáló honvédekre vonatkozó kérdéseinkre. Még múlt héten írtuk meg, hogy az izraeli-libanoni határ közelében egy ENSZ-misszió keretében békefenntartóként szolgáló magyar katonáknak óvóhelyre kellett vonulniuk egy izraeli támadás miatt.
Fogytán az idő a túszok kiszabadítására és a szükséges segélyszállítmányok eljuttatására a Gázai övezetbe, mielőbbi humanitárius tűzszünetre van szükség Izrael és a palesztinok között - foglalt állást hétfőn Mélanie Joly kanadai külügyminiszter Torontóban.
"Négyszáz Gázában rekedt kanadai él félelemben és kétségbeesésben. (...) Ezért van szükség Gázában humanitárius szünetekre, humanitárius fegyverszünetre" - mondta a miniszter egy gazdasági fórumon.
Meglátása szerint minden fél egy olyan egyezségre vár, amelynek köszönhetően a külföldi állampolgárok, köztük a kanadaiak is kijuthatnak a térségből, a túszokat szabadon engedik, továbbá lehetővé teszik élelmiszer, üzemanyag és víz bejuttatását a Gázai övezetbe.
Mélanie Joly elmondása szerint a konfliktus kezdete, október 7. óta napi kapcsolatban áll Katarral, Izraellel, Egyiptommal és az Egyesült Államokkal.
(MTI)
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint „az emberi szenvedés sokkoló" Gázában, hozzátéve, hogy „még a háborúknak is vannak határai”.
„Ezreket öltek meg. Az emberek csak korlátozottan jutnak élelemhez és vízhez. A kórházak az összeomlás szélén állnak. A kórházi folyosók tele vannak sebesültekkel és menekültekkel. A lerombolt infrastruktúra és az otthonok újjáépítése évekig fog tartani” – közölte a szervezet.
(Haaretz)
Az izraeli kormányfő szerint az USA sem kötött volna tűzszünetet a Pearl Harbour-i bombázás, vagy a szeptember 11.-i terrortámadást követően.
Netanjahu határozottan elutasította a tűzszünetet
Az izraeli kormányfő szerint az USA sem kötött volna tűzszünetet a Pearl Harbour-i bombázás, vagy a szeptember 11.-i terrortámadást követően.
Az Izraeli Védelmi Erők és a Shin Bet biztonsági szolgálat kimentette az IDF egyik katonanőjét Gázából. Egy éjszakai akcióban szabadították ki Ori Megidish közlegényt, akit október 7-én ejtett túszul a Hamász. A hadsereg szerint Megidish jó állapotban van, és már újra a családja körében tartózkodik.
(Haaretz)