Kína "fokozatos de-eszkalációt" és tárgyalásokat sürget az Ukrajnáról szóló állásfoglalásában, írja a Guardian.

A brit lap szerint nincs semmi meglepő a most nyilvánossá vált, alább felsorolt pontok között, melyeket korábban nem osztott meg az ázsiai ország Ukrajnával.

Kína hivatalos álláspontja szerint:

• Minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani.
• Egyik ország sem védheti meg a biztonságát, másik ország biztonságának kárára.
• A regionális biztonság nem garantálható a katonai blokkok megerősítésével és bővítésével.
• Tűzszünetet és a harcok beszüntetését kell elrendelni, meg kell akadályozni, hogy az ukrajnai válság tovább súlyosbodjon, vagy akár elszabaduljon.
• Fokozatosan kell elősegíteni a de-eszkalációt és a helyzet enyhülését, a végcél pedig a teljes tűzszünet.
• A párbeszéd és a tárgyalás az egyetlen járható út a válság megoldására.
• Az atomerőművek biztonságát fenn kell tartani, a nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadások ellen fel kell lépni.
• Atomfegyvereket nem lehet bevetni, és nukleáris háborút nem lehet kezdeni.
• Meg kell akadályozni az atomfegyver elterjedését, hogy elkerüljük a nukleáris válságot.
• Ellenezni kell a biológiai és vegyi fegyverek fejlesztését, használatát minden országban.
• Ellenezni kell minden olyan egyoldalú szankciót, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem engedélyezett.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő Oroszországba látogat.

Putyin: Oroszországba látogat Hszi Csin-ping

Az orosz-kínai közeledés az ukrajnai háború eszkalációjával fenyeget. „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.

Csütörtökön Volodimir Zelenszkij beszélt arról, hogy Ukrajna nem ismerik Kína úgynevezett béketervét. Az ukrán elnök ehhez azt is hozzátette, szívesen találkoznának ők is Kínával.

Miután Kína hivatalos háborús állásfoglalása nyilvánossá vált, Ukrajna kínai nagykövete üdvözölte azt, hogy „Kína részt akar venni az ukrajnai háború megállítására irányuló globális erőfeszítésekben”. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte Kína jelenleg nem támogatja az ukrán erőfeszítéseket, és arra kérte az országot, hogy álljon ki Ukrajna mellett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken visszafogottan reagált az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó kínai javaslatra, mondván, hogy Peking nem túl hiteles közvetítőnek – írja a Reuters. „Kínának nincs túl nagy hitelessége, mert nem volt képes elítélni Ukrajna illegális megszállását” – mondta az észtországi Tallinban újságíróknak, hozzátéve, hogy Peking csak napokkal az invázió előtt írt alá megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Kína nem egy béketervet, hanem néhány elvet osztott meg. „Ezeket egy bizonyos kontextusban kell látni, és ez az, hogy Kína már állást foglalt, például azzal, hogy közvetlenül az invázió előtt korlátlan barátságot fogadott Oroszországgal” – jegyezte meg. „Természetesen meg fogjuk vizsgálni ezeket az elveket, de annak tudatában fogjuk ezt megtenni, hogy Kína már állást foglalt” – tette hozzá.

2022. február 24-én támadták meg az orosz csapatok Ukrajnát. A háború egyéves évfordulójára írt cikkeinket ide kattintva olvashatják.