Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Milyen dokumentumokat találtak Joe Biden magánirodájában és garázsában? Tagadja-e a vádakat? Mennyire hasonlít ez az FBI házkutatásához Donald Trump főhadiszállásán? És belebukhat-e ebbe az amerikai elnök? Minden kérdésre válaszolunk.
Nehéz hete van Joe Biden amerikai elnöknek: hétfőn kiderült, hogy egy november óta tartó vizsgálatban az ügyvédjei 10 minősített dokumentumot találtak egy korábbi magánirodájában, amelyekhez Barack Obama alelnökeként férhetett hozzá, csütörtökre pedig arról szóltak a hírek, hogy az elnök jogtanácsosai újabb, legalább részint titkosított iratot találtak egy másik helyszínen. Csütörtök délutánra az is kiderült: az addig ismeretlen helyszín az elnök delaware-i otthonának garázsa volt.
A helyzet elsőre kísértetiesen hasonlít ahhoz a tavaly augusztusi esethez, amikor Donald Trump volt elnök mar-a-lagói magánrezidenciáján tartott házkutatást az FBI és talált legalább 325 elnöki dokumentumot, köztük legalább 60 minősítettet. A két történet mégis merőben eltérő: összeszedtük, mit kell tudni a Joe Biden körül formálódó politikai botrányról és hogyan fest ez elődje ügyével összevetve.
Mi történt pontosan?
Az amerikai elnököket és a teljes fehér házi adminisztrációt a Watergate-ügy óta törvény kötelezi a dokumentumok visszaszolgáltatására mandátumuk lejártakor, minden információt be kell szolgáltatni a kormányzati archívumnak (National Archives and Records Administration, NARA).
Joe Biden Barack Obama alelnöke volt 2009 és 2017 januárja között: a dokumentumok, amelyekről a vizsgálat szól, csak ekkor kerülhettek hozzá, az első 10 aktát ugyanis a Pennsylvaniai Egyetem Penn Biden Center nevű, washingtoni diplomáciai intézetének egyik irodájában találták meg, amelyet a névadó Biden magánemberként használt 2017 és 2020 között.
Az első adag dokumentumról ugyan hétfőn jelentek meg az első hírek, azokat valójában 2022. november 2-án találták meg Joe Biden ügyvédjei, amikor a Penn Biden Centerben használt irodáját ürítették ki. Bár eredetileg nem közölték, miről szóltak az anyagok, a CNN kiderítette, hogy a titkosított dokumentumok amerikai hírszerzési információk voltak Ukrajnáról, Iránról és Nagy-Britanniáról, 2013 és 2016 közöttről. Az ügyvédek Biden „személyes” feliratú mappájában emellett nem titkosított, de beszolgáltatandó dokumentumokat is találtak a CNN információi szerint és azonnal riasztották az NARA-t. A Biden-adminisztráció ügyvédjei azóta is keresnek további anyagokat, a dokumentumok miatt pedig nyomozást indított az Igazságügyi Minisztérium. A Washington Post szerint Merrick B. Garland igazságügy-miniszter (angol elnevezésből tükörfordítva legfőbb ügyész, de portfólióját tekintve miniszter) John R. Lausch Jr. észak-illinois-i ügyészt kérte fel a vizsgálat vezetésére, egyik forrásuk szerint pedig az FBI is részt vehet a kutatásban.
A második adagról már kevesebbet tudunk: magyar idő szerint szerda éjjelre Joe Biden jogtanácsosai újabb titkosított anyagokat találtak, akkor azonban nem derült ki, hány dokumentumról van szó és pontosan hol lelték fel őket. Magyar idő szerint csütörtök délután azonban a Fehér Ház közölte: az iratok Joe Biden delaware-i otthonának garázsában voltak, „kis számban."
Mi volt a reakció?
Joe Biden kedden Új-Mexikóban találkozott a mexikói és kanadai kormányfőkkel, ekkor szólalt meg először az üggyel kapcsolatban. Az elnök azt mondta, meglepődött, hogy titkosított dokumentumok kerültek az irodájába azt követően, hogy hivatalban volt alelnökként. Hangsúlyozta, hogy nem tudja, mi áll az anyagokban, és együttműködik a hatóságokkal a vizsgálat során.
Az elnök csütörtökön, miután megjelentek a hírek arról, hogy a garázsában további dokumentumokat találtak, szinte megismételte keddi mondatait: magyar idő szerint délután 5-kor számolt be a gazdaság helyzetéről, ezután kérdezték tőle, hogy „mit gondolt, amikor a Corvette-je mellett tárolta a titkosított dokumentumokat?”. Biden azt válaszolta, hogy a papírok „nem az utcán hevertek” és komolyan veszi a minősített iratokat, valamint újfent hangsúlyozta, hogy az ügyben teljes mértékben kooperál a hatóságokkal.
A Fehér Ház hasonló narratívát követ: amennyire lehet, védik Bident és elősegítik a vizsgálatokat. Az azonban figyelemre méltó, hogy közleményben, sem sajtótájékoztatón nem mondták azt, hogy minden dokumentumot megtaláltak, az erre vonatkozó kérdésekre kitérő választ adtak és a folyamatban lévő igazságügyi minisztériumi vizsgálatára hivatkoztak.
Míg a demokrata párti felsővezetés igyekszik hallgatni és átláthatóan kezelni a fejleményeket, az eset fellelkesítette a republikánusokat, akik a félidős választásokat, és vele együtt a képviselőházi többség megszerzését követően zászlójukra tűzték a Biden-adminisztráció teljes kivizsgálását. James Comer, a képviselőházi felügyelőbizottság elnöke azt mondta, a kétkamarás demokrata többség lejártával (2023 januárjáig mind a Szenátusban, mind a képviselőházban demokrata többség volt, ezzel gyakorlatilag a teljes törvényhozást irányítva – a szerk.) pedig jön az elszámoltatás ideje. Az ügyre pedig természetesen Donald Trump is reagált, aki saját közösségi oldalán, a Truth Social-ön kérte számon, hogy az FBI még nem szállta meg Joe Biden otthonait és a Fehér Házat.
A Trump-párhuzam
A republikánusokat azonban nehéz helyzetbe hozza, hogy egyelőre inkább támogatott, mintsem kitagadott vezetőjük, Donald Trump ellen nagyon hasonló, de egyelőre jóval súlyosabbnak tűnő ügyben zajlik vizsgálat.
Míg Joe Biden esetében az elnök saját körei nyújtották be a megtalált dokumentumokat és járultak hozzá a vizsgálat elindításához, addig a Trump-elnökség után a NARA maga vette fel a kapcsolatot az egykori adminisztrációval, miután megállapították, hogy a leltárukból kritikus fontosságú dokumentumok hiányoznak, többek között a Trump és Kim Dzsong-Un közötti kapcsolatok részletei.
A volt elnök stábja átkutatta Trump mar-a-lago-i rezidenciáját és be is szolgáltatott dokumentumokat, de az archívum ezeket is hiányosnak találta, így egy igazságügyi minisztériumi vizsgálat következett további dokumentumok megszerzéséért, majd miután ez sem volt kielégítő, 2022. augusztus 8-án az FBI megszállta Trump otthonát. A nyomozóiroda ügynökei további 11, magas titkosítású dokumentumot találtak; ezekkel kiegészülve a CNN számításai szerint összesen 325 kormányzati anyagot felejtett el beszolgáltatni a Trump-adminisztráció, köztük 60 titkosítottat. A volt elnök azt állította, hogy minden aktáról levette a titkosítást, amelyet Mar-a-Lagóban találtak, de erre nincs bizonyíték, ügyvédjei pedig egyszer sem állítottak hasonlót.
Trump esetén arról van szó, hogy az elnök
- Fehér Házból való kiköltözésekor egyenesen a magánrezidenciájára vitt titkosított dokumentumokat,
- ezek beszolgáltatását hónapokon át akadályozták és lassították saját körei, amikor a NARA érdeklődött felőlük,
- majd amikor az Igazságügyi Minisztérium beidézte őket, egy térfigyelőkamera felvétel szerint állítólag dokumentumokat távolítottak el a rezidenciáról,
- a végül visszajuttatott anyagok között több is sérült volt,
- az egészre pedig Trump a NARA-t bírálva reagált, mert bevonta a vizsgálatba az Igazságügyi Minisztériumot, illetve minden érintett szervezetet, köztük az FBI-t is azzal gyanúsította, hogy politikai motivációból nyomoznak ellene azért, hogy ne indulhasson a 2024-es elnökválasztáson.
A mar-a-lago-i házkutatási parancs három törvény megsértésének gyanúját tartalmazta: egyet a kritikus védelmi iratok félrekezeléséről, egyet a szövetségi vizsgálatok akadályozásáról és egyet kormányzati dokumentumok eltüntetéséről és megsemmisítéséről. Az igazságügyi minisztériumi vizsgálat folytatásaként pedig az igazságügy-miniszter Jack Smith ügyész vezetésével külön jogi eljárást indított, összevonva az eltüntetett iratok ügyét a 2021. január 6-i Capitolium-ostromban vállalt szerepének vizsgálatával. Vádemelés egyelőre egyik ügyben sem történt.
Belebukhat ebbe Joe Biden?
A rövid válasz az, hogy rövid távon biztosan nem.
Egyrészt azért nem, mert – ahogy az Trump hasonló esetéből jól látható – egy ilyen ügy kivizsgálása nagyon lassú és körülményes folyamat. Az idővonalat hosszabbítja az is, hogy nemhogy büntetőjogi eljárás nem indult, de még a dokumentumok felkutatása is folyamatban van, pillanatnyilag nem tudjuk, hány és pontosan milyen irat miatt terhelheti felelősség az elnököt.
Az viszont nem vet jó fényt Bidenre, hogy különböző helyszíneken, sőt otthonában is találtak dokumentumokat, miként az sem, hogy ha két hónapja zajlik a vizsgálat, miért csak most számolt be róla a Fehér Ház. Az ok természetesen világos: az első iratokat nem sokkal a novemberi félidős választások előtt találták, az új Kongresszus pedig múlt héten alakult meg.
Azt viszont fontos kiemelni: a Biden-adminisztráció együttműködik a folyamatban. Ez nem csupán azt segíti elő, hogy őt ne vádolják meg a szövetségi nyomozás akadályozásával, hanem ha 2024-ben potenciálisan újfent Biden és Trump csap össze, sokkal jobb fényben tüntetheti fel a mostani adminisztrációt, hogy az Obama-elnökség idején történt esetet átláthatóan kezelik, míg az ellenfél a saját kormányzati papírjaival sem tudott elszámolni.
Mit jelent ez a demokratáknak?
Bár a félidős választásokon a Demokrata Párt elvesztette az irányítást a képviselőház felett, november óta úgy tűnt, mégis ők örülhetnek, ugyanis a republikánusok a vártnál jóval szűkebb sikert arattak (és a Szenátusban győzni sem tudtak), a párt egészét megosztotta a trumpizmus, valamint a képviselőházi házelnök megválasztása is csak tizenötödik nekifutásra sikerült.
A republikánusok legfőbb kampányígéretei közé tartozott, hogy kivizsgálják és felelősségre vonják a Biden-adminisztrációt – ebben pedig tökéletesen kapóra jön, hogy az új Kongresszus megalakulása után derül fény egy Biden-botrányra.
Válság közepén és alacsony támogatottság mellett a mostani eset hatalmas pofon kellene, hogy legyen a Demokrata Pártnak, szerencséjükre viszont pont azok a republikánusok és az a Donald Trump áll velük szemben, aki egymagában annyi botrányt és bírósági ügyet tud felmutatni, amennyitől egy billegő választó nehezen húzza be rá az x-et.
(BBC, CNN, New York Times, Washington Post, The Wall Street Journal)
Minősített dokumentumokat találtak Joe Biden egykori irodájában
