Világ hvg.hu 2022. december. 29. 11:42

Erdogant jelölték a Nobel-békedíjra – egyelőre csak a török parlamenti elnök

„Az orosz-ukrán békéért tett erőfeszítéseivel" érdemelte ki a jelölést Erdogan a török parlamenti házelnöktől.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

Mustafa Şentop, a török parlament elnöke Nobel-békedíjra terjesztette fel Recep Tayyip Erdogan török elnököt, méghozzá azért, mert meglátása szerint a vezető sokat tesz az Ukrajnában zajló háború békés lezárásáért – írja a többi között a republicworld.com. „Jelöltem Erdogan elnököt a Nobel-békedíjra az Oroszország és Ukrajna közötti béke nevében tett erőfeszítéseiért. Ez az én jelölésem, más országokból is érkeznek majd jelölések" – fogalmazott Şentop szerdai sajtótájékoztatóján.

Erdogan vasárnap bírálta a Nyugatot, mert szerinte az „Ukrajnában provokál Oroszország ellen". Mint fogalmazott: „Sajnos a Nyugat csak provokál és elmulaszt erőfeszítéseket tenni azért, hogy mediátor legyen az ukrán-orosz háborúban. Törökországként elfogadtuk ezt a közvetítő szerepet 2022-ben, és megkezdtük a Fekete-tengeri gabonafolyosó működtetését".

Hogy azonban ez mediátori szerep hagy némi kívánnivalót maga után, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a török elnök nyilatkozata után pár nappal az orosz fél egészen nyilvánvalóvá tette: továbbra sem nyitott a békemegállapodásra, vagyis nem vesz tudomást az ukránok béketervezetéről. „Egyelőre nem létezik semmilyen ukrán béketerv, azok az elképzelések pedig, amelyek nem veszik figyelembe a mai területi realitásokat, nem lehetnek békések" – fogalmazott Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Mindeközben csütörtökön hajnalban és reggel az oroszok nagyszabású rakétatámadást indítottak Ukrajna több pontján is, ennek a fejleményeiről itt és itt írtunk bővebben.

(Nyitóképünkön Recep Tayyip Erdoğan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök)

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.