A holland miniszterelnök hétfőn a hágai nemzeti levéltárban tartott beszédében elismerte, hogy a múltat „nem lehet eltörölni, csak szembenézni vele”. A holland állam pedig évszázadokon át „lehetővé tette, bátorította és hasznot húzott a rabszolgaságból” – mondta Mark Rutte a Guardian tudósítása szerint.

„Az embereket árucikké tették, kizsákmányolták és kereskedtek velük a holland állam nevében” – tette hozzá: „Igaz, hogy a rabszolgaságért senkinek nem kell, hogy egyénileg bűntudata legyen. De a holland állam felelősséget visel a rabszolgasorba taszítottak és leszármazottaik mérhetetlen szenvedéséért. Ma a holland kormány nevében bocsánatot kérek a holland állam múltbeli tetteiért.”

A lépés a George Floyd 2020-as amerikai meggyilkolását követően létrehozott nemzeti tanácsadó testület javaslatait követte, amely szerint a hollandok részvétele a rabszolgaságban olyan emberiesség elleni bűncselekmény volt, amely hivatalos bocsánatkérést és pénzügyi jóvátételt érdemel. A kormány kizárta a jóvátételt, de létrehozott egy 200 millió eurós oktatási alapot.

A hivatalos bocsánatkérés azonban jelentős vitát váltott ki, a leszármazottak csoportjai és az érintett országok némelyike elhamarkodottnak minősítette, és azzal érvelt, hogy a holland lépés mindenféle konzultáció nélkül született, ami azt mutatja, hogy a gyarmati hozzáállás még mindig fennáll.

Hollandiának időbe telt, mire szembe tudott nézni gyarmati múltjával, és csak 2006-ban vette fel a holland rabszolgaság történetét az iskolai tantervbe. Történészek becslései szerint a XVI.-XVII. században, a birodalom fénykorában a holland kereskedők 600 000 rabszolgasorba taszított afrikait szállítottak dél-amerikai és karibi gyarmatokra, például Suriname és Curaçao szigetére, és legalább ugyanennyit Dél-Afrikába és Kelet-Indiába, a mai Indonéziába.