Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
91 éves korában egy moszkvai kórházban elhunyt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke. Nevéhez fűződött a súlyos politikai és gazdasági válságban lévő Szovjetunió megreformálását célzó program, a peresztrojka.
„Ma este, hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt Mihail Gorbacsov” – jelentette be a Moszkvai Központi Klinikai Kórház. A politikus az utóbbi heteket már kórházban töltötte és élete utolsó éveiben már egyre inkább elszigetelődött, többször is panaszkodott arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem hajlandó elfogadni a tanácsait.
Gorbacsov nem támogatta Oroszország ukrajnai akcióját, a két nemzet közötti béke helyreállítását szorgalmazta. Putyin politikáját értékelve a közelmúltban kijelentette, az ukrajnai beavatkozás mindent megsemmisített, amit az ország az előző években elért.
Míg Gorbacsovot Nyugaton nagyra értékelik azért, hogy viszonylag békésen hullott szét a Szovjetunió és katonai összecsapás nélkül ért véget a hidegháború, Oroszországban nem volt népszerű. Sokan azzal vádolták, hogy elárulta hazáját és nem tett meg mindent az államszövetség életben tartása érdekében.
54 évesen a hatalomban
Az 1931-ben született Gorbacsov 1985-ben vette át a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) vezetését és 1990 márciusában kapta meg a Szovjetunió elnöke címet. Ezt a posztot egészen az államszövetség széteséséig, 1991. december 25-ig töltötte be. Valós hatalma azonban már korábban véget ért: miután 1991 augusztusában a keményvonalas kommunisták puccsot kíséreltek meg ellene, az államcsíny-kísérletet meghiúsító Borisz Jelcin – későbbi orosz elnök – kezébe kerül az ország irányítása.
Az államfőként hivatalban töltött utolsó hónapokban Gorbacsov megpróbálta megmenteni az uniót, ám a 15 tagköztársaságot kormányzó vezetők már nem hallgattak Moszkvára. Elsőként a balti tagállamok – Észtország, Lettország és Litvánia – jelentette be a kilépést, s végül Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna alkuja adta meg a birodalomnak a kegyelemdöfést. A Szovjetunió romjain létrejött Független Államok Közössége sohasem lett valóban működőképes államalakulat, s most úgy tűnik, Vlagyimir Putyin ezt belátva Oroszországba próbálja meg reintegrálni az egykori Szovjetunió több területét.
Pártőtitkárként és államfőként megkísérelte megreformálni a Szovjetuniót – meghirdette a peresztrojkát és a glasznosztyot (átépítés és nyíltság) – ám a változtatások későn jöttek, és csak súlyosbították a helyzetet. A magánszektor beindítását célzó erőfeszítései következtében megszakadtak a tervgazdaságra épült termelési folyamatok, melynek következtében súlyos áruhiány alakult ki.
Kudarc otthon, siker külföldön
Otthoni népszerűtlenségének oka nem csak a Szovjetunió „szétverése” volt, hanem az általa kezdeményezett szuhoj zakon (száraztörvény), amellyel megkísérelte visszavetni a tragikus méreteket öltő alkoholfogyasztást. A kísérlet azonban meghiúsult, a törvényt vissza kellett vonni, viszont a szuhoj zakon miatt kivágták a grúziai szőlőültetvények jelentős részét.
Gorbacsov az utóbbi években többször is beszélt arról, mit csinált volna másképpen. Példaként megemlítette, sokkal korábban ki kellett volna lépnie az SZKP-ból és egy saját pártot kellett volna létrehoznia. „Az SZKP annak ellenére a reformok gátjává vált, hogy a programot maga a szervezet hirdette meg. De a pártvezetők azt akarták, hogy ezek a reformok csak a felületet érintsék, úgy gondolták elég csak a homlokzatot átfesteni” – magyarázta a politikus. Élete végére egyedül maradt: felesége Raisza 1999-ben meghalt, lánya pedig nem Oroszországban él.
Míg otthon Gorbacsov többszörös kudarcot vallott, a nemzetközi politikában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Nevéhez fűződnek az USA-val kötött fegyverzetkorlátozási egyezmények, s részben neki köszönhető, hogy véget ért a hidegháború és nem tört ki összecsapás a NATO és a Varsói Szerződés országai között.
Ugyancsak részben az ő érdeme az, hogy a szovjet csapatok kivonultak a megszállt kelet- és közép-európai országokból – így Magyarországról is – és a szovjet vezető nem gördített akadályt a német újraegyesítés elé sem. Ezzel jelentősen különbözött elődeitől: 1956-ban Nyikita Hruscsov vezényelt tankokat Magyarországra, majd ugyanezt tette 1968-ban Leonyid Brezsnyev is, aki a Prágai tavaszt söpörte el.
Gorbacsov több magyar politikussal is tárgyalt, Kádár Jánostól kezdve Antall Józsefen át Gyurcsány Ferencig valamennyi magyar vezető politikussal találkozott.
Amikor június végén Ruszlan Grinberg, az ismert liberális orosz közgazdász meglátogatta Gorbacsovot a kórházban, a következő mondattal kommentálta Gorbacsov pályafutását:
„Ő volt az, aki megadta nekünk a szabadságot, ám mi nem tudtunk élni vele”.
