Kanada is részt vesz az ukrán civilek katonai kiképzését célzó brit misszióban - közölte csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter.

A tárcavezető, akit a The Globe and Mail kanadai hírportál idézett, arról számolt be, hogy egy mintegy 225fős kanadai kontingenst küldenek Nagy-Britanniába, egyelőre négy hónapra. Egy kilencven fős csoport már a jövő héten indul a szigetországba.

A londoni vezetés júniusban jelentette be, hogy ukrán civilek ezreinek hajlandó - öt hetes - katonai kiképzést nyújtani Nagy-Britanniában.

A The Globe and Mail felidézte, hogy Kanada az UNIFIER fedőnevű misszió keretében nyújtott kiképzést az ukrán katonáknak és tiszteknek a tavalyi év végéig.

(MTI)

Oroszország offenzívát indíthat a dél-ukrajnai Herszon régióban, hogy megpróbálja visszaszerezni a kezdeményezést Kijevtől, és láthatóan csapatösszevonásokba kezdett – közölte csütörtökön Olekszij Hromov ukrán tábornok.

Oroszország Ukrajna déli részén olyan területeket birtokol, amelyeket a február 24-i invázió korai szakaszában foglalt el, de Kijev nagyszabású ellentámadást ígért, és kifinomult nyugati fegyverekkel támadta az orosz utánpótlási vonalakat és lőszerraktárakat – írja a Reuters.

Lehetséges, hogy az ellenség mélyen a területünkön támadó hadműveleteket hajt végre, vagy megpróbál majd ilyet tenni, hogy magához ragadja a kezdeményezést és veszélyeztesse a hadműveletünk sikerét – mondta Hromov.

Keleten Ukrajna javított a taktikai helyzetén Szlovjanszk városa környékén, és visszafoglalt két falut, de az orosz erők megpróbálták elfoglalni a keleti Avdijivka várost és Piszki falut. Az ukrán erők kénytelenek voltak ott területet átengedni, és áttértek az Avdijivka várostól délre lévő védelemre, illetve elhagyták a butivkai szénbányát is - mondta.

(Guardian)

A háború kezdetétől mostanáig az oroszok 41 500 katonát, 223 repülőgépet, 1789 tankot, 191 helikoptert, 4026 páncélozott szállítójárművet, 15 csónakot, illetve hajót, 946 tüzérségi rendszert, 742 drónt, 260 rakéta sorozatvető-rendszert, 83 különleges felszerelést, 118 légvédelmi eszközt, 2960 járművet és üzemanyagszállítót, valamint 182 robotrepülőgépet vesztettek.

Ukrajna déli részén hetek óta zajlik az ukrán erők támadása, ami lassanként egy kölcsönösen gyilkos tüzérségi párbajjá válik a két fél között. Az oroszok Mikolajivot lövik, miközben az ukránok Herszon felé araszolnak előre.

Éledezik az ukrán partizánmozgalom az orosz kézen lévő területeken, s ezért a megszállók új taktikával igyekeznek felszámolni az erősödő ellenálló csoportokat. Nem lesz egyszerű dolguk, mert ezen a vidéken komoly hagyományai vannak a partizán-hadviselésnek.

A nemzetközi szervezetet sem Oroszország, sem Ukrajna nem hajlandó meghívni, hogy ellenőrizhesse a létesítményben zajló folyamatokat.

Az ukrajnai háború a második világháború óta a legveszélyesebb pillanat Európa számára, és nem szabad hagyni, hogy Oroszország győzzön – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön. Ahhoz, hogy megakadályozzák Moszkva győzelmét, a NATO-nak és tagállamainak még hosszú ideig lehet, hogy fegyverekkel és egyéb segítséggel kell támogatniuk Ukrajnát – mondta. „A mi érdekünk, hogy ez a fajta agresszív politika ne legyen sikeres” – mondta a volt norvég miniszterelnök hazájában tartott beszédében.

„Ami Ukrajnában történik, az szörnyű, de sokkal rosszabb lenne, ha háború lenne Oroszország és a NATO között” – mondta. Stoltenberg a jelenlegi világrend elleni támadásnak tartja azt, amit Moszkva „különleges katonai műveletnek” nevez, és azt mondta, hogy a szövetségnek meg kell akadályoznia a háború továbbterjedését.

„Ha (Vlagyimir) Putyin elnöknek csak eszébe jut, hogy valami hasonlót tegyen egy NATO-országgal, mint amit Grúziával, Moldovával vagy Ukrajnával tett, akkor az egész NATO-t azonnal bevonjuk” – mondta Stoltenberg.

(Reuters)

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön bekérette a moszkvai norvég nagykövetet, hogy tiltakozzanak a murmanszki norvég konzul „sértő oroszellenes megjegyzése” miatt. Az orosz közösségi médiában megjelent videóban állítólag a murmanszki norvég konzul azt mondta: „utálom az oroszokat”. A norvég külügyminisztérium közleménye szerint Oslo mélységesen sajnálja a diplomáciai incidenst.

(MTI)

A Laodicea nevű szíriai hajó, amely Kijev szerint a megszálló orosz katonai erők által ellopott ukrán gabonát szállít, csütörtökön elindult Libanonból Szíriába – jelentette be az illetékes libanoni miniszter. A hajó még július 27-én kötött ki a libanoni Tripoli kikötőjében mintegy 5000 tonna árpával és 5000 tonna liszttel a fedélzetén, amelyet Kijev szerint ukrán raktárakból zsákmányoltak.

Egy libanoni bíró rendelete alapján hétfőn 72 órára lefoglalták a hajó rakományát, de ez szerda éjjel lejárt, és a tripoli kikötő megadta a kihajózási engedélyt a Laodiceának, így a hajó szabadon távozhatott. A Laodicea egyike annak a három szíriai hajónak, amelyet az Egyesült Államok 2015 óta büntetőintézkedésekkel sújt a tíz éve tartó szíriai polgárháborúban játszott állítólagos szerepe miatt. A bejrúti ukrán nagykövetség a három hajót azzal vádolja, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i kezdete óta rendszeresen szállít lopott ukrán gabonát Szíriába.

(MTI)