Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több forrás szerint is látótávolságba került az orosz-ukrán háború vége, a két ország tárgyalói állítólag közelebb jutottak a tűzszüneti feltételek elfogadásához. Ám az ördög a részletekben van, aligha hihető például, hogy az oroszok visszaadnák Ukrajnának a megszállt területeket, és ugyanúgy valószínűtlen, hogy Kijev beleegyezne a Krím, valamint Luhanszk, illetve Donyeck megye végleges elvesztésébe. A területi kérdések megoldása nélkül pedig nincs esély a tartós békére.
„Nagyon szeretnék hinni abban, hogy egy napon, egy héten belül véget ér a háború. Viszont, ha racionálisan gondolkodom, úgy vélem, egy ideig csak romlani fog a helyzet. Amíg Vlagyimir Putyin marad az orosz elnök, addig nincs esély a valódi békére: ha átmenetileg meg is szűnnek a harci cselekmények, a látszólagos nyugalom csak a következő támadáshoz való felkészülést szolgálja” – mondta a HVG-nek Dmitro Tuzsanszkij, a Közép-európai Stratégia Intézetének igazgatója. Az ukrán politológus szerint rágondolni is szörnyű, mi vár még Ukrajnára. „De biztos vagyok abban, hogy ez a háború Ukrajna győzelmével fejeződik be: nem készülünk a kapitulációra és nem leszünk az úgynevezett orosz világ része”.
Szerinte a Putyin által előterjesztett követelések – a Krím és a megszállt kelet-ukrajnai területek Oroszország részeként való elismerése, valamint Ukrajna demilitarizációja és semleges státusának elfogadása – azt mutatják, Moszkva nem akar valóban békét, mert ezek a feltételek elfogadhatatlano Kijev számára. „Az előttünk álló út az, hogy a Nyugat segítségével – a fegyverszállításokkal és az Oroszország elleni szankciókkal – Ukrajna addig folytatja a harcot az agresszor ellen, míg Oroszország nem szenved vereséget. „Egyébként Putyin már most vesztett: tudja, hogy elvesztette Ukrajnát, most az a célja, hogy megsemmisítse az országot” – magyarázta.
Tényleg haladnak?
Az ukrán és orosz források szerint a komoly nézetkülönbségek ellenére valamennyit sikerült előrelépni a kompromisszum felé. Moszkva azt javasolja, hogy Ukrajna Svédországhoz, illetve Ausztriához hasonló semleges státust kapjon. A NATO-tagságról való – valószínűleg ideiglenes – lemondás lehetőségét már Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is felvetette, ám Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy a semleges Ukrajna szuverenitását nemzetközi egyezményben szavatolják a nagyhatalmak. Ez pedig valószínűleg azt jelentené, hogy a nyugati országok kötelezettséget vállalnának Ukrajna megvédésére egy esetleges újabb orosz agresszió esetén. (Ez nem sokban különbözne a NATO alapszerződés ötödik cikkelyétől, amely szerint egye tagország elleni támadás az egész szövetség elleni agressziónak minősül, így egy ilyen kötelezettség elfogadására kicsi az esély.)
A valódi és teljes megállapodást ugyanakkor mindenképpen nehezíti, hogy Ukrajna – rácáfolva a szakértői előrejelzésekre – a legtöbb fronton egyelőre eredményesen védekezik az orosz katonaság ellen. A február 24-én támadásba lendült oroszok csak délen értek el komolyabb sikereket, de még ott is tartják magukat a legnagyobb városok, s a területfoglalás alapvetően azokra a térségekre terjedt ki, ahol viszonylag ritkák a települések. Ilyen helyzetben pedig nagyon nehéz lenne egy olyan „kompromisszumot” elfogadtatni az ukránokkal, amely gyakorlatilag azt jelentené, hogy teljesítik Putyin valamennyi követelését.
Nem engednek
Moszkva ugyanis már korábban is hangsúlyozta, nem éri be féleredményekkel, és kizárta azt is, hogy visszaadná a 2014-ben elfoglalt területeket. Sőt több jel utal arra, hogy további területeket is megszerezne Oroszország: a megszállt településeken megkezdték az adott megyében létrehozandó „Népköztársaságról” szóló népszavazás előkészítését, s Moszkva igyekszik együttműködésre kész emberekkel lecserélni az Ukrajnához hű városi tisztségviselőket.
Az ukránok kitartását az is növeli, hogy miközben egyre súlyosabbak az Oroszországot sújtó szankciók – Lengyelország például felvetette az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok teljes felfüggesztését is – az oroszországi nagyvárosokban már látványosak a büntetőintézkedések hatásai: pánikvásárlás tört ki az infláció elszabadulás amiatt, emiatt átmenetileg kiürültek a boltok. A pénzromlás hatásait előbb-utóbb érezni fogják vidéken is, ahogy azt is, hogy a nyugati vállalatok tömeges távozása miatt megugrik a munkanélküliek aránya.
Javuló ukrán morál
Folyamatosan érkeznek nyugatról a fegyverek is, s ezeknek elsősorban a városi harcokban lehet jelentőségük. Pedig városi harcok lesznek, legalábbis, ha Oroszország győzelemre akarja vinni a hadjáratot: miután rohammal nem sikerült bevenni az országot – az ukrán hadsereg és politikai vezetés nem omlott össze néhány nap alatt – most komoly erősítéseket kell a nagyvárosok közelébe vinnie, hogy meglegyen a győzelemhez szükséges 5-6 szoros túlerő. Erre már meg is történtek az előkészületek: helyi források szerint a Távol-Keleten állomásozó erők, illetve az örmény többségű, hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Karabahban békefenntartóként szolgáló orosz katonák egy részét is elindították Ukrajna felé.
Bár az orosz veszteségek komolynak tűnnek, a szakértők úgy vélik, az orosz hadsereg közel kilencven százaléka még érintetlen, és képes újabb támadó hadműveletek végrehajtására. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem lehet az összes katonát Ukrajnába vezényelni és Moszkvának arra is gondolnia kell, hogy jelentős erőket köt le az ellenőrzésük alá kerülő városok pacifikálása és a rend fenntartása.
