Bár az orosz propaganda hangsúlyosan kiemelte, hogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök visszautasította, hogy hadseregük részt vett volna Ukrajna megtámadásában, az országa irányából érkező haderők átengedésével akkor is megtette azt, ha abban tevőlegesen az ország reguláris hadereje nem vett részt. Ez látható például ezen a videón, ahol fehérorosz légtér felől érkeznek támadó helikopterek Kijevbe.

Another insane video of a helicopter attack on Hostomel, just outside Kyiv. All the helicopters came from the territory of Belarus. pic.twitter.com/E0iovH83wg

— Tadeusz Giczan ������������ (@TadeuszGiczan) February 24, 2022

Legalábbis eddig, az Independent ugyanis arról ír, hogy a „cáfolat” után azért az ország diktatórikus módszereket alkalmazó vezetője

belengette, hogy amennyiben az oroszok igénylik, a fehérorosz hadsereget is bevethetik Ukrajna ellen.

A délután a fehérorosz állami hírügynökség által közölt elnöki közlemény hangsúlyozta, hogy bár nem vesznek részt a háborúban, mivel nem kérte tőlük senki, azért ha szükséges, „teljes támogatást tudnak adni” szövetségesüknek. A szöveg ezt követően az orosz-fehérorosz szövetséget hangsúlyozza, a lengyel és litván részvételhez hasonlítva amerikai harcokban.

Nem véletlen, hogy őket emlegeti az elnöki közlemény, Lukasenka a RIA Novosztyi beszámolója szerint – amit a Portfolio szemlézett – orosz nemzetbiztonsági tisztviselőknek azt mondta, a két európai ország a helyzetet kihasználva rajtuk keresztül akarta volna hátba támadni Oroszországot, amit ő nem engedett. Igaz, ezekre az elég meredek vádjára eddig semmilyen bizonyíték nincsen.

Kétes békítési szándék

Szintén az állami hírügynökségén keresztül közölte Lukasenka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívta csütörtökre virradóra. Az Infostart cikke szerint bár a Kreml semmit nem közölt eddig a telefonbeszélgetésről, az orosz elnök részletesen tájékoztatta kollégáját.

Lukasenka szerint Putyin a „donyecki és luhanszki népirtásnak” akart véget vetni, ezzel indokolta az offenzívát.

A Lakmusz tényellenőrző oldal tegnapi szerint egyébként, bár valóban sok áldozattal járnak a kelet-ukrajnai harcok, azok rengeteg civil életét is veszélyeztetik, a nemzetközi egyezmények alapján nincsen szó népirtásról.

Mindenesetre a mostani katonai offenzívával a fehérorosz elnök szerint az ukrán vezetés tisztában volt. Állítása szerint szerda este fehérorosz katonai tisztségviselők azt tanácsolták egy magas rangú ukrán katonai parancsnoknak, hogy beszéljen Moszkvával, de erre nem került sor. Ez előbbit persze nehéz cáfolni, hiszen az amerikaiak is napok óta szivárogtatják ki az információkat az oroszok terveiről.

Ez utóbbi pedig vélhetően ismételten csak a fehérorosz diktátor zavarkeltő, nehezen ellenőrizhető állításainak sorát erősíti.

Azóta Lukasenka már azt is felvetette, szívesen közvetítene béketárgyalásokat Moszkva és Kijev között, a találkozó helyszínéül pedig országa fővárosát, Minszket javasolta. Az eddigiek ismeretében azonban kérdés, az ukrán fél mennyire tudja ezt a szándékot komolyan venni.

Az Európai Unió azonban Fehéroroszország szerepét próbálja komolyan venni: a csütörtök esti EU-csúcson vélhetően Fehéroroszországra is szankciókat vetnek ki.

Már Kijev közelében az orosz csapatok – percről percre az orosz-ukrán háborúról

Elfoglalni nem akarja Ukrajnát - állítja az orosz elnök.