Szudánban a hadsereg hétfőre virradóra őrizetbe vette az átmeneti kormány több civil tagját, a tájékoztatási minisztériuma katonai puccsnak minősítette a történteket. Az államcsíny hatalmas tüntetésekhez vezetett, egyes források szerint legalább heten életüket vesztették. Egy nappal később már katonák vigyázták a rendet a fővárosban, miközben a mecsetek hangszóróiból általános sztrájkra buzdították az embereket.

A felhíváshoz az orvosok is csatlakoztak, csak sürgősségi ellátást nyújtanak, a katonai kórházakból pedig teljesen kivonulnak. Eközben minisztériumi tisztségviselők, az állami szféra, illetve a központi bank dolgozói is sztrájkba léptek. Az internet és a telekommunikációs hálózatok hétfő reggel óta nem működnek.

Robbanásközeli feszültség Szudánban, katonai puccs után rendkívüli állapotot hirdettek ki

A Kartúmot Omdurmánnal összekötő hidakat és utakat a hadsereg lezárta.

A bankokból és a bankautomatákból nem lehetett pénzhez jutni, és a pénzátutaláshoz használt népszerű mobiltelefonos alkalmazásokat sem lehetett elérni.

Omdurmánban néhány pékség kinyitott, de a szokásosnál jóval hosszabb sorok kígyóztak előttük.

A szudáni hadsereg hétfőn vette őrizetbe Abdullah Hamdok miniszterelnököt és a kormány több tagját. Hamdokot állítólag azért hurcolták el, mert nem akarta közleményben támogatásáról biztosítani a puccsistákat. Ezt követően a szudáni katonai-civil tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni bejelentette, hogy feloszlatja az átmeneti kormányt és a tanácsot, és rendkívüli állapotot hirdet ki.

Burháni egyúttal azt is közölte, hogy hamarosan új, „technokrata kormányt” alakítanak, szakértők részvételével, valamint új parlamentet fiatalok részvételével. Az új kabinet fogja irányítani az országot a 2023-as választásokig.

Az őrizetbe vett kormányfő és kormánytagok holléte még mindig nem ismert.

Burháninak alig egy hónap múlva át kellett volna adnia az átmeneti tanács vezetését egy választott civil vezetőnek.

Legutóbb szeptemberben történt egy sikertelen puccskísérlet, azóta fokozódott a feszültség az úgynevezett demokráciapárti tábor, illetve azok között, akik nagyobb beleszólást engednének a hadseregnek az ország életébe.