A tálibok már vasárnap elfoglalták a kabuli elnöki palotát. Azt követően történt ez, hogy Asraf Gáni afgán elnök vasárnap elmenekült az országból. Azt mondta, azért távozott, hogy ezzel elejét vegye a vérontásnak.

A tálib katonák gyorsan átvették az ellenőrzést Kabul utcái felett: felfegyverkezve róják az utakat, és a helyszíni beszámolók szerint gyorsan megmutatták, milyen fegyelmezésre számíthatnak az uralmuk alatt: akadt, akit vascsővel vertek össze, egy autótolvajnak pedig szurokkal kenték be az arcát, majd összekötözve egy kisteherautó hátulján hordozták végig a főváros utcáin.

Egész Afganisztán elesett, ez abból is látszik, hogy a nagyobb városok központi helyszínein ott virít a tálibok lobogója. Képünk Kandahárban, a tálib mozgalom bölcsőjének is nevezett városban készült: itt alapították azt a szervezetet, amely először a Szovjetunió elnyomásával szállt szembe, majd miután megtűrte területén az Al-Kaida terrorszervezetet, az Egyesült Államok mért rájuk csapást.

A sokat emlegetett iszlám törvénykezés, a saría szabályai szerint minden nő köteles eltakarni magát a férfiak tekintetei elől. A tálibok uralma ezt az emberi jogi szempontból elnyomó törvénykezést hozná vissza, így érthető annak a férfinak a félelme is, aki egy kabuli szépségszalon tulajdonosaként úgy döntött, inkább lemeszeli a kirakatán látható portrékat. Bár a tálibok szóvivőjének hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a nők alapvető jogait figyelembe fogja venni a régi-új hatalom is, a saría értelmében csak a hagyományos öltözékben léphetnek utcára.

A tálibok előrenyomulásával a kabuli repteret megrohanták azok az afgánok, akik nem ok nélkül rettegnek a tálibok visszatértétől: az amerikai és NATO-csapatok húszéves jelenléte alatt több ezren segítették aktívan a „demokráciaexportot". A vasárnapi, illetve hétfői repülőtéri káosz a műholdképeken is látszott. Sok szakértő az amerikaiak idei kivonulását „második Saigonként” értékeli, a képek is a húszéves vietnámi háborút lezáró, 1975-ös fejvesztett menekülésre emlékeztetnek, amikor az evakuált amerikaiakkal sokezernyi civil tartott volna, de csak töredéküknek sikerült kijutniuk.

A reptéri jelenetek kialakulását az is segítette, hogy Kabulban augusztus 16-án elterjedt a hír, hogy a külföldi országok vízum nélkül is kimenekítenek bárkit, aki kéri.

Az indulásra váró repülőgépekbe kétségbeesetten próbáltak bejutni a kabuli civilek, létrán, tűzlépcsőn, bárhogy.

Miután a képen látható tömegjelenet többször is megismétlődött, a reptéren katonai helikopterekkel próbálták szétzavarni a tömeget, hogy ne tudjanak felugrálni az induló gépek futóművére. Voltak, akiknek még így is sikerült. Videó készült a felszálló gépekbe kapaszkodó emberekről csakúgy, mint a magasban járó gépekről lezuhanó testekről. Volt olyan szerencsétlenül járt ember, akinek a holttestét leszállás után találták meg egy gép elakadó futóművébe szorulva.

Voltak persze bőven, akik eljutottak az oltalmat és szabadságot jelentő repülőgépekre. Augusztus 15-én az amerikai légierő egy C-17 Globemaster III-as típusú gépen egyszerre 640 embert menekített ki az országból. Feltehetően ennyi ember egyszerre még soha nem utazott egy katonai repülőgépen, ahol ülőhelyekről, vagy cateringről szó sincs: a menekültek lekuporodva várják, hogy elemelkedjen a gép a kifutó aszfaltjáról.

Nem mindenkit az amerikaiak menekítenek ki Afganisztánból: a hadműveletben résztvevő NATO-tagállamok legtöbbje saját állampolgárait és az őket segítőket saját gépein igyekszik kihozni az országból – a külügyminisztérium szerdai bejelentése szerint még magyar mentőakció is indul. Képünkön afgánok várakoznak egy francia katonai szállítógépre augusztus 17-én.

A katonaságnak – legyen szó a reptéren jelenlévő bármely nemzet alakulatairól – először saját kivonulását kellett biztosítania. A tömeg megfékezése érdekében a hétfői kabuli káosz közben az amerikai katonák többször is a levegőbe lőttek. A lövéseket követően a híradások halálos áldozatokról szóltak, azonban nem tudni, hogy őket a golyók, vagy a tömeg terítette-e le.

A tálibok – bár Kabul bevétele a hírek szerint vértelenül zajlott – komoly fegyverarzenált vonultattak fel. Ezek egy része nyugatról származott, és igen különös úton jutott el hozzájuk. A korábbi afgán kormányt és a velük szövetségben álló hadurakat a NATO és az Egyesült Államok is támogatta fegyverekkel, azonban ezek nem ritkán – kétes üzletek eredményeként – a tálibok kezére kerültek. A képen látható RPG rakétavető sorsáról nem tudunk beszámolni, azonban könnyen lehet, hogy néhány éve ez is pont a tálibok megfékezésére érkezett az országba.

Könnyen lehet, hogy az iskolába járó lányok képe is gyorsan a múlté lesz. A saría, vagyis az iszlám jog törvénykezése szerint pedig a lányoknak otthon, férjük, gyermekük mellett a helye, nem az iskolapadokban.

Többen nem a repülőgépet választották menekülési lehetőségként – vagy azért mert messze élnek a hivatalos kimenekítési pontként szolgáló kabuli reptértől, vagy mert úgy ítélték, hogy az odajutás nagyobb kockázatot hordoz magában, mint az, ha megpróbálják Pakisztán felé elhagyni Afganisztánt. Pakisztán déli határán így rögtönzött menekülttáborok alakultak ki, azt pedig, hogy az odamenekültekkel mi lesz, jelenleg senki nem tudja megmondani.

„Amerika nem vívhatja meg egy másik ország polgárháborúját” – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke keddi beszédében, amikor az Afganisztánban kialakult helyzetről beszélt. Amerika mégis ezt tette húsz éven keresztül, a békét azonban nem sikerült stabilizálnia. A tálibok mostani előretörésénél is voltak harcok az ország nyugati és északi régióiban, többen ezek elől menekültek Pakisztánba, minden vagyonukat egy talicskára pakolva.

Tálib ellenőrzőpontok a legfrissebb hírek szerint egyelőre csak a reptérre vezető úton vannak Kabulban. Harcosaik azonban a város minden szegletébe eljutottak már, többek közt a Kote Sangi negyedben található piacra is.